Fontos részletekkel szolgál a Naprendszerben megfigyelt első csillagközi üstökösről, a 2I/Boriszovról egy új felvétel, amelyet a NASA Hubble űrteleszkópja készített.
Egy látványos, szórakoztató, mindamellett elgondolkodtató vizualizáció fogad az alábbi weboldalon. A cél, hogy némi fogalmunk legyen a világűr, illetve objektumai méretéről.
Fejes Zsolt amatőr csillagász vasárnap hajnalban örökítette meg, ahogy a SpaceX StarLink-rendszerének néhány műholdja áthalad az éjszakai égbolton.
Ha a vállalatok, ahogy most tervezik, még több műholdat állítanak pályára, nem sokáig gyönyörködhetünk a csillagokban. Márpedig “az égbolt nem eladó” – véli az Amerikában is hírnevet szerzett magyar csillagász, Bakos Gáspár Áron.
A Ryugu változatos geológiai történetére világítanak rá a kisbolygó becsapódási kráterei, melyekről a Hajabusza-2 japán űrszonda gyűjtött adatokat.
Fejes Zsolt amatőr csillagász látványos módon szemlélteti a műholdak okozta fényszennyezést. A jelenség miatt a Starlink eszközei is felelősek, pedig csak pár darab kering odafent. Egyelőre.
A Yale Egyetem csillagászainak sikerült lencsevégre kapniuk az üstököst, amelynek nagyobb a csóvája, mint a Föld átmérője.
A kutatókat is megdöbbentő méretű fekete lyukat fedeztek fel a Tejútrendszerben: a szakértők szerint olyan hatalmas, hogy „nem is létezhetne” a galaxisban. A csillagászoknak még magyarázatot kell találniuk a jelenségre.
Az univerzum legerősebb robbanásai sokkal nagyobb energiasugárzást produkálnak, mint korábban gondolták: különleges teleszkópok segítségével két nemzetközi kutatócsoportnak sikerült észlelnie a legnagyobb energiájú gammasugarakat, amelyeket valaha gammakitörésből mértek.
Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálhatta a harminc éve vizsgált, 1987A jelű szupernóva, egy felrobbant csillag maradványait.
Feltérképezték a Szaturnusz egzotikus holdját, a Titánt. A globális térképen rögzítették a kutatók a hold hatalmas kiterjedésű sík vidékeit, fagyott szerves anyagból álló dűnéit, folyékony metán alkotta tavait. Olyan egzotikus világot tártak fel, mely erős jelölt lehet a Földön kívüli élet utáni kutatás során.
Százharminc éve, 1889. november 20-án született Edwin Powell Hubble amerikai csillagász, a megannyi felfedezése révén mára ikonikussá vált Hubble űrtávcső névadója. Hubble az elsők között jött rá, hogy tágul a világegyetem.
Brit és japán tudósok fogtak össze, hogy kiderítsék, van-e valamilyen írásos emléke a korábban már felfedezett, időszámításunk előtt 660-ban bekövetkezett napviharnak.
A National Geographic bejelentette, hogy 2020 márciusában világpremierrel mutatja be a Kozmosz című dokusorozat új évadát. A műsort ezúttal is a neves asztrofizikus, Neil deGrasse Tyson vezeti.
Az Albert Einstein és Stephen Hawking munkásságáról szóló dokumentumfilm a két tudós világegyetemről alkotott nézeteit ütközteti.
Avagy mégsem a MÁV késik folyamatosan? Izgalmas felfedezést publikált a csillagászati szakoldal.
Egy magyar csillagászprofesszor vezette nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült hatalmas mennyiségben megfigyelnie a Nobel-díjas Hannes Alfvénről elnevezett, nagy energiájú és egyedi tulajdonságokkal rendelkező plazmahullám-pulzusokat a Nap légkörében. A napfizikában áttörőnek számító eredményről a Nature Communications című folyóiratban számoltak be a kutatók.
Egy nagy tömegű galaxishalmazt használtak röntgensugaras nagyítólencseként csillagászok arra, hogy visszatekintsenek az időben, eközben észlelték egy apró törpegalaxis formálódását nagyon korai szakaszában.
Jön az Orionidák meteorraj. Illetve a Föld száguld keresztül a részecskéken, amiket a Halley-üstökös hagyott hátra 1986-ban.
Nagyjából egy kilométer sugarú, szilárd maggal rendelkezik, és vöröses színű a közelmúltban felfedezett 2I/Boriszov nevű üstökös – állapították meg a kutatók, akik szerint a csillagközi tér mélyéből érkezett objektum fizikai tulajdonságai a Naprendszerünkhöz hasonló bolygórendszerek létezéséről árulkodnak.
