szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Több mint ezer napon át figyelhették meg a kutatók az SN2016aps névre keresztelt szupernóvát, ami több szempontból is fontos lehet a csillagászok és a tudomány számára.

A csillagászok még 2016-ban egy különleges jelenségre lettek figyelmesek: egy olyan szupernóvát (a Napnál nagyobb tömegű csillag végső robbanását) fedeztek fel, amely még a saját galaxisánál is fényesebben ragyogott. A felrobbant csillag több mint 1000 napon át sugárzott, és több energiát bocsátott ki magából, mint bármelyik másik, amit eddig regisztráltak – olvasható a Nature Astronomy című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban.

Az SN2016aps névre keresztelt szupernóváról a vizsgálatok során kiderült, hogy nemcsak rendkívül fényes volt, de a hagyományoshoz képest a tömege is 5-10-szer nagyobb lehetett. Mindez azt is jelenti, hogy ez volt az eddigi legnagyobb felrobbanó csillag, amit a tudósok tanulmányozhattak. A kutatók azt remélik, ez (is) segíthet őket abban, hogy megértsék, milyen állapotok uralkodtak az univerzum korai korszakában – írja a Gizmodo.

Illusztráció.
©

Matt Nicholl, a Birminghami Egyetem tudósa, a tanulmány egyik szerzője szerint az ilyen hatalmas csillagok gyakoriak lehettek a fiatal univerzumban. Az elmúlt években rögzített adatokat ezért arra is felhasználhatják, hogy "megnézzék", milyenek voltak az első csillagrobbanások. Edo Berger, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központban dolgozó kutatócsapat vezetője szerint az SN2016asp felfedezése pontosan olyan nehéz volt, mintha egy tűt próbálna meg megkeresni az ember a szénakazalban.

Kiderült, hogy a szupernóvára már 2015 decemberében felfigyeltek a tudósok, de akkor még csak egy fényes pont volt a galaxisában – az csak később derült ki, hogy milyen ritkán látható jelenséggel állnak szemben. A szakemberek szerint nemcsak a rendkívüli fényereje különleges, hanem az is, hogy milyen hosszan tartott a sugárzása. Az extra fényereje egyébként arra utalhat, hogy az égitestet egy hidrogénfelhő vehette körül, ami úgy reagált a robbanásra, mint egy fényképezőgép vakuja a fotó elkészítésekor.

Illusztráció.
©

A becslések szerint az SN2016asp össztömege a Napénak 50-100-szorosa lehetett. Ha ez valóban így van, akkor az sem elképzelhetetlen – bár nehéz bizonyítani –, hogy a tudósok egy úgynevezett pár-instabilitás szupernóvát láttak. Ez egy rendkívül ritka jelenség, a robbanás feltétele pedig az, hogy a csillagnak nagy tömege és alacsony fémtartalma legyen. Ilyen esetben a csillag központi magja összeomlik, ami beindítja a nukleáris láncreakciót. Végül ez az, ami megsemmisíti az égitestet úgy, hogy semmi sem marad utána.

Ami viszont még inkább érdekessé teszi a jelenséget, az az, hogy egy ilyen nagy tömegű csillagnak nem kellett volna annyi hidrogént "kiengednie" magából, mint amennyit ennél figyeltek meg a tudósok. Nicholl szerint emiatt az is elképzelhető, hogy valójában két kisebb csillag összeolvadását követhették nyomon.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Rengeteg uniós pénzt költhet el a kormány, de ehhez érdemben kell egyeztetnie

Rengeteg uniós pénzt költhet el a kormány, de ehhez érdemben kell egyeztetnie

Új autóalkatrészgyár nyílt Debrecenben, 450 ember kap munkát

Új autóalkatrészgyár nyílt Debrecenben, 450 ember kap munkát

Nincs egyezség, újra sztrájkolnak a Continental makói gyárában

Nincs egyezség, újra sztrájkolnak a Continental makói gyárában