Kitaláltak egy precíz módszert, amivel még egy 2674 fényévnyire lévő csillagot is meg lehet mérni
Az aszteroidák segítenek a csillagok felmérésében: egy új, a korábbiaknál precízebb módszerrel határozható meg a távoli csillagok mérete.
Az aszteroidák segítenek a csillagok felmérésében: egy új, a korábbiaknál precízebb módszerrel határozható meg a távoli csillagok mérete.
MTI
A csillagoktól bizonyos távolságokra, tehát az élhető zónában lévő bolygókon az élettel potenciálisan összeegyeztethető körülmények alakulhatnak ki. A nagyon aktív, fiatal csillagok azonban szó szerint elfújhatják ezeknek az égitesteknek a légkörét – állapította meg egy osztrák kutatócsoport.
MTI
Felfedeztek egy kisbolygót a Naprendszerben, aminek épp olyan csóvája van, mint az üstökösöknek. Az pedig nem sok jót jelent.
hvg.hu
Valószínűleg két újabb gravitációs hullámot talált a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és az olaszországi Virgo detektor egy héttel az után, hogy a két továbbfejlesztett és megújított detektor április elsején megkezdte működését. A gravitációshullám-források a tudósok szerint összeolvadó feketelyuk-párok lehetnek.
MTI
A sodródó csillagközi testek új bolygók magjai lehetnek. Az olyan égitestek, mint a 2017-ben felfedezett Oumuamua, az új csillagrendszerek segítségére lehetnek bolygóik gyors kialakulásában – vélik a németországi Jülichben lévő Supercomputing Centre (JSC) és a belfasti Queens Egyetem kutatói.
MTI
A barna törpék a csillagok és a jóval kisebb bolygók, két nagyon különböző csillagászati objektum közötti átmenetet képviselik. A kutatók eddig nem találtak egyértelmű magyarázatot arra, honnan származnak ezek a különleges égitestek. A Heidelbergi Egyetem csillagászai azonban választ találhattak a kérdésre.
MTI
A Mars sarkvidékeinél és egyenlítőjénél nedves területeket fedezett fel a bolygó felszínének vízjéglerakódásait összegző térkép elkészítésekor az ExoMars TGO (Trace Gas Orbiter) szonda – közölték kutatók az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) bécsi közgyűlésén. A szonda emellett adatokat szolgáltatott a porviharról is, valamint meglepő módon nem talált metánt a légkörben.
MTI
"Díszbe öltözött, feneketlen sötét képződmény" lett a keresztségben. Szerencsére hawaii nyelven ez egyetlen szó, biztosan sok hasonló képződménnyel volt dolguk történelmük során.
MTI
MTI
hvg.hu
A kedvező körülmények és nagy szerencse kombinációjának hála egy brit kutatócsoport korábban nem tapasztalt pontossággal határozta meg a napkitörés mágneses mezejének erejét. A tudósok szerint felfedezésük megváltoztathatja a Nap közvetlen légkörében történő folyamatokról alkotott elképzeléseket.
MTI
Április 1-jén kapcsolják be újra a kutatók a gravitációshullám-vizsgáló obszervatóriumok berendezéseit, amelyekkel a fekete lyukak egyesülését vizsgálják majd.
hvg.hu
A Szaturnusz gyűrűi között keringő miniholdakról a Cassini űrszonda által szerzett információkat először mutatta be a NASA.
MTI
A Neptunuszon 4-6 évente jön létre egy hatalmas vihar, ami két, de akár hat évig is eltarthat
MTI
Nem csak a felszínt kapargatná meg a Hajabusza-2 a Ryugu aszteroidán, a belsejére is kíváncsiak a kutatók. Úgyhogy robbantanak.
hvg.hu
Kétféle rajzzal is készültek a mai napra a Google-nél. A kereső főoldalán mi a tavaszi nap-éj egyenlőség eljövetelét szimbolizáló képet látjuk, de tőlünk délebbre őszt idéz a kereső főoldalán látható spéci Google-logó. Hogy miért nem holnap került képbe a nap-éj egyenlőség, azt nem sokan tudják.
hvg.hu
Nem sokkal az univerzum születése után keletkezett 83 szupermasszív fekete lyukat fedezett fel egy japán, tajvani és amerikai csillagászokból álló kutatócsoport.
MTI
MTI
hvg.hu
Megmérte a Tejútrendszer tömegét a Hubble és a Gaia űrteleszkóp: több misszió eredményeként szerzett információk szerint a Földnek otthont adó galaxis becsült tömege 1,5 ezer milliárd Napénak felel meg.
MTI
MTI
hvg.hu
Sikerült megfigyelnie a Nap koronakidobódásának születését egy nemzetközi kutatócsoportnak.
MTI
A Naprendszer titokzatos kilencedik bolygója ötször-tízszer nagyobb lehet a Földnél, ez derült ki egy új kutatásból.
MTI
A kis tömegű csillagok, mint amilyen a Nap is, életük végén vörös óriássá fújódnak fel. Eddig a kutatók feltételezték, hogy ennek a fázisnak a végén több száz éven át hatalmas mennyiségű gázt és port bocsátanak ki környezetükbe. Most azonban kiderül, hogy alaposan túlbecsülték az úgynevezett szuperszél-fázist. Az új megfigyelésekkel végre helyreállt a rend a tudományban.
MTI