Óriási vihar volt a Neptunuszon, a Hubble le is fotózta
A Neptunuszon 4-6 évente jön létre egy hatalmas vihar, ami két, de akár hat évig is eltarthat
A Neptunuszon 4-6 évente jön létre egy hatalmas vihar, ami két, de akár hat évig is eltarthat
Nem csak a felszínt kapargatná meg a Hajabusza-2 a Ryugu aszteroidán, a belsejére is kíváncsiak a kutatók. Úgyhogy robbantanak.
Kétféle rajzzal is készültek a mai napra a Google-nél. A kereső főoldalán mi a tavaszi nap-éj egyenlőség eljövetelét szimbolizáló képet látjuk, de tőlünk délebbre őszt idéz a kereső főoldalán látható spéci Google-logó. Hogy miért nem holnap került képbe a nap-éj egyenlőség, azt nem sokan tudják.
Nem sokkal az univerzum születése után keletkezett 83 szupermasszív fekete lyukat fedezett fel egy japán, tajvani és amerikai csillagászokból álló kutatócsoport.
Megmérte a Tejútrendszer tömegét a Hubble és a Gaia űrteleszkóp: több misszió eredményeként szerzett információk szerint a Földnek otthont adó galaxis becsült tömege 1,5 ezer milliárd Napénak felel meg.
Sikerült megfigyelnie a Nap koronakidobódásának születését egy nemzetközi kutatócsoportnak.
A Naprendszer titokzatos kilencedik bolygója ötször-tízszer nagyobb lehet a Földnél, ez derült ki egy új kutatásból.
A kis tömegű csillagok, mint amilyen a Nap is, életük végén vörös óriássá fújódnak fel. Eddig a kutatók feltételezték, hogy ennek a fázisnak a végén több száz éven át hatalmas mennyiségű gázt és port bocsátanak ki környezetükbe. Most azonban kiderül, hogy alaposan túlbecsülték az úgynevezett szuperszél-fázist. Az új megfigyelésekkel végre helyreállt a rend a tudományban.
A Naprendszer eddigi legtávolabbi objektumára bukkant az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA egyik csillagásza. Az újonnan azonosított égitest 120-szor távolabb van a Naptól, mint a Föld, és ha felfedezését hivatalosan megerősítik, ez lesz a Naprendszer legtávolabbi ismert objektuma.
Valószínűleg egy nagy üstökösbecsapódásból származó törmelék alkotja a Neptunusz újonnan felfedezett és eddig ismert legkisebb Holdját - számoltak be felfedezésükről amerikai kutatók a Nature című brit tudományos lapban.
Egy önkéntes német kutató találta meg az eddig ismert legöregebb és leghidegebb, törmelék és por alkotta gyűrűkkel körülvett fehér törpét a NASA számára.
A NASA InSight nevű űrszonda leszállóegysége tavaly óta dolgozik a Mars felszínén, és a fúrás mellett a bolygó fontosabb időjárási paramétereit is rögzíti.
A kutatók leírtak egy olyan folyamatot, amelynek során a napszél a Holdon található kőzetekből vizet tudna létrehozni.
A déli égboltot szinte teljesen elfoglaló úgynevezett csillagfolyamot fedeztek fel a Bécsi Egyetem tudósai. A csillagfolyam viszonylag közel helyezkedik el, és legalább négyezer csillagból áll, melyek együtt mozognak az űrben kialakulásuk óta, vagyis mintegy egymilliárd éve.
Amikor a Napból érkező nagy energiájú részecskék elérik a Földet körülvevő, védelmező mágneses buborékot, olyan hangot hallathat, mint egy óriási dobütés – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Hivatalos földrajzi elnevezést kapott a Hold Földről nem látható oldalán az a hely, ahol január 3-án leszállt a Csang'o-4 kínai űrszonda, elsőként az űrkutatás történetében.
Ambiciózus projektbe fog a NASA 2023-ban: egy új űrtávcsövet állítanak majd Föld körüli pályára, hogy minden eddiginél több adatot gyűjtesen a világűrről.
Több mint tízezer, fémben szegény csillagjelöltet találtak kínai csillagászok. Ez segíthet megismerni a korai univerzumot és az első csillagok és galaxisok kialakulását.
Elliptikus burkot fedeztek fel egy haldokló csillag körül osztrák csillagászok. Ahhoz, hogy ilyen keletkezzen, a vörös óriásnak másodpercenként két kilométeres sebességgel kell forognia.