Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Cassini űrszondájáról érkező adatok segítségével sikerült pontosan meghatározni a Szaturnusz egy napját: 10 órán 33 percen és 38 másodpercen át tart. A választ a Szaturnusz gyűrűi rejtették.
A Szaturnusz gyűrűi, melyek a Naprendszer legkülönlegesebb látványosságai közé tartoznak, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) kutatói szerint nagyon fiatalok: 10-100 millió évesek lehetnek. Eközben maga a Szaturnusz a Naprendszer többi bolygójához hasonlóan 4,5 milliárd éves, tehát a gyűrűk kialakulása a Naprendszer történetében „a tegnapi napnak számít”.
Az eddigi legrészletgazdagabb felvételt készítette a Triangulum-galaxisról, a Tejútrendszer egyik szomszédos csillagrendszeréről a Hubble űrteleszkóp.
Komoly felfedezés tartja lázban a CHIME nevű kanadai teleszkópot használó csillagászcsapatot, ugyanis a Tejútrendszeren kívülről érkező rádiójeleket sikerült befogniuk. Mostanra az is kiderült, hogy a jel nagyon sokat utazott, mire elért hozzánk.
A tavaly végleg elnémult Kepler űrtávcső által küldött adatokat vizsgálták a NASA önkéntesei, amikor egy nem mindennapi felfedezést tettek.
Hosszan tartó betegség után, karácsony első napján, életének 93. évében meghalt Nancy Grace Roman csillagász, a NASA egyik legfontosabb terveztője és első vezető beosztású női kutatója.
A Durhami Egyetem kutatói számítógépes szimulációval kimutatták, hogyan jött létre az Uránusz szokatlanul nagy tengelyferdesége.
Az ősrobbanásból visszamaradt emléket, egy ősi gázfelhőt fedeztek fel ausztrál csillagászok. A különleges jelenség bepillantást enged a 13,7 milliárd évvel ezelőtti múltba.
Felemészti jéggyűrűit a Szaturnusz saját mágneses mezeje – közölte az amerikai űrügynökség.
Miközben Budapesten forrongott a főváros, Norvégiában egy fotós a tökéletes pillanattal találta magát szemben.
A NASA tette közzé azt a fantasztikus felvételt, amit a Parker napszonda készített még november elején a csillagunkról.
A Geminidák meteorraj ismét elérte a Földet, a napokban pedig a csúcsára ér az év egyik leglátványosabb csillaghullása.
A történelem során először hallhatja az emberiség, hogyan fúj a szél egy idegen bolygón. Az InSight véletlenül rögzítette a hangot.
Héliumcsóvájú gázóriást fedeztek fel genfi csillagászok: egy olyan exobolygóra bukkantak, amelynek felhevült légköre szinte ballonszerűen felfújódott héliummal. Ezt a gázt fújja el egy közeli csillag sugárzása óránkénti 10 ezer kilométeres sebességgel.
Eddig ismeretlen szupernóvát fedeztek fel, amely példátlanul újszerű betekintést enged egy erőteljes csillagrobbanás első pillanataiba.
Először becsülték meg a összes csillagfény mennyiségét, amelyet valaha az égitestek kibocsátottak. Úgy vélik, a kutatás segíthet jobban megérteni a csillagok fejlődésének folyamatát.
A légkörben elégő meteor látványos fénycsíkot húzott, ezt az Időkép több kamerája is rögzítette. November elején a Leonidák meteorraj érkezett a Föld közelébe, péntek este valószínűleg ebből égett el a légkörben egy ököl nagyságú darab.
Negyvennégy évvel ezelőtt ezen a napon sugárzott az emberiség az űrbe egy különös rádióüzenetet.
Az objektum a Barnard-csillag körül kering, amely Naprendszerünk egyik legközelebbi szomszédja.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia űrszondája által kiszúrt objektum mérete miatt is érdekes, ugyanis hatalmas, ami egyáltalán nem jellemző a törpegalaxisokra.
