szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A kis tömegű csillagok, mint amilyen a Nap is, életük végén vörös óriássá fújódnak fel. Eddig a kutatók feltételezték, hogy ennek a fázisnak a végén több száz éven át hatalmas mennyiségű gázt és port bocsátanak ki környezetükbe. Most azonban kiderül, hogy alaposan túlbecsülték az úgynevezett szuperszél-fázist. Az új megfigyelésekkel végre helyreállt a rend a tudományban.

Mégsem szuperszelet, hanem az eddigi feltételezésekhez képest csak "szellőt" bocsátanak ki a haldokló csillagok. A Nature Astronomy című szaklapban megjelent tanulmány szerint az eddig hitt anyagmennyiségnek csak tíz százalékát veszítik el ebben az időszakban a csillagok.

A vörös óriás a kistömegű csillagok fejlődésének látványos szakasza. A Nap is így fogja végezni: ha ötmilliárd év múlva elhasználja a belsejében lévő, a magfúzióhoz szükséges hidrogénraktárát, jelenlegi mérete több százszorosára fog fújódni. Eközben elnyeli a belső bolygókat, a külsőket pedig izzásba hozza. Végül egy fénytelen, összetett fehér törpévé zsugorodik.

A Herschel űrteleszkóppal a vörös óriásokat célzó eddigi megfigyelések az úgynevezett szuperszélfázis létére utaltak, amelynek során több száz éven át hatalmas mennyiségű gázt és port adnak le a környezetüknek. A kutatók azt feltételezték, hogy akár 100 földtömegnyi anyag is az űrbe kerülhet így egy év alatt.

[Különleges burkot fedeztek fel egy haldokló csillag körül]

A tudósok sikertelenül kutattak ekkora mennyiségek kilökődésének megfelelő mechanizmusok után. "Az ilyen nagyarányú tömegveszteséggel a csillagok nem élhetnek eleget ahhoz, hogy egyáltalán megtaláljuk őket" – mondta Franz Kerschbaum, a Bécsi Egyetem Asztrofizikai Intézetének kutatója.

ESO/B. Tafreshi

Egy nemzetközi kutatócsoport a Chilében lévő, jelenlegi legnagyobb teljesítményű rádiótávcső-rendszer, az Atacamai Nagyméretű Milliméteres Hálózat (ALMA) segítségével pontosan megmérték azon gázok eloszlását, tömegét és sebességét, amelyeket a vörös óriások az elmúlt néhány ezer évben kibocsátottak. Ezek az úgynevezett OH infravörös csillagok, amelyek a kibocsátott gáz- és porfelhő mögött rejtőznek, ezért csak infravörös fényben láthatóak. Az ALMA pedig erre specializálódott.

Két megfigyelt óriáscsillag esetében észlelték, hogy a csillagszél spirálisan áramlik a vörös óriás felől. Ennek oka, hogy mindkét objektum valószínűleg kettős csillag. A csillagpartner viszont a haldokló csillag leple mögött nem látható közvetlenül. "Ott van azonban a gáz- és porfelhőben és a gravitációs erejével kényszeríti erre a pályára a csillagszelet" – magyarázta Kerschbaum.

A vörös óriások tehát nem a Föld tömegének százszorosának megfelelő gázt és port bocsátanak ki, hanem csak annak mintegy tizedét. Az osztrák kutató szerint ez azért jó hír, mert így már nincs több ellentmondás, minden illeszkedik a tudomány rendszerébe.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!