Holland kutatók csirkeembriókkal nézték meg, mi történik nanoműanyag-szennyezés hatására a szívben. Az eredmény állatok és emberek számára is nyugtalanító.
Egyre komolyabb problémát jelent a műanyagszennyezés: míg a természetben szétszórt műanyagok – palackok, csomagolóanyagok stb. – a látható részt képviselik, van egy még nagyobb, ettől nem függetleníthető gond: a mikroműanyag.
Ezek az apró, a műanyag (igen lassú) bomlási folyamata során keletkező részecskék óriási veszélyt jelentenek a környezetre és az állatvilágra – ideértve az embert is. Megtalálták már ugyanis a mikroműanyagot a szívben, az agyban, sőt, még a herékben is.
Egy friss tanulmány most a nanoműanyagot helyezte a vizsgálatok középpontjába – szemben az eddig említett mikroműanyagokkal, ami az 5 mm-nél kisebb szemcséket takarja, a „nanoműanyag” jelző a 100 nanométer alatti műanyagdarabokat illeti.
Talán nem meglepő, hogy az említett, az Environment International folyóiratban leírt tanulmány is elég aggasztó megállapításokra jutott. A holland Leideni Egyetem biológusai csirkeembriókkal vizsgálták, hogyan hatnak a nanoműanyagok az embriófejlődésre.
Ehhez intravénásan fecskendeztek nanoműanyag-részecskéket a csirkeembrióba, ami aztán bekerült az állat embrionális véráramába. Mivel a részecskék rendkívül kicsik, fluoreszkáló festéssel vagy európiummal jelölték meg őket, hogy észrevehetők legyenek – összegez az Interesting Engineering.
Az eredmények elég aggasztók: mint kiderült, a nanoműanyagok átjutnak az érfalakon, és nagy számban felhalmozódnak a májban és a szívben is – van, ami a vesén keresztül választódik ki.
Még olyan szívszövetben is találtak nanoműanyagot, amelyben nincsenek erek.
A kutatók szerint ezek a megállapítások javíthatják annak megértését, hogy milyen kölcsönhatások vannak a nanoműanyagok és a szövetek között – így jobban megérthető, milyen kockázatokat rejtenek.
A tanulmányt vezető Meiru Wang elmondta: már ma is vannak olyan kutatások, amelyek a nanorészecskéket a szívroham és a stroke magasabb kockázatához kapcsolják. Ezek a részecskék pedig különösen veszélyesek lehetnek a fejlődési fázisban.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
