Játszani jó, és mint már korábban többször is bebizonyosodott, nemcsak a gyerekek, hanem az állatok kicsinyei is szeretnek játszani. Számos emlősfajnál már kiderítették, hogy a játszókedv függ a nemtől is, azonban a kiscsibéknél korábban még nem vizsgálták az ilyesfajta különbséget.
E hiányt pótlása érdekében svéd kutatók házi csirkéket vizsgáltak. Alanyaik ugyan egy fajból, a vörös dzsungeli tyúkból származnak (amely fajt 7000–8000 évvel ezelőtt háziasította az ember Délkelet-Ázsia szárazföldi részén), a színezetet, a viselkedésüket illetően különbségek vannak a hím és a nőstény egyedek között.
A Frontiers in Ethology című folyóiratban részletezett vizsgálat idejére fűtött tetővel, élelemmel és vízzel ellátott ketrecekbe tették az éppen kikelt fiókákat. Eztán hetente nagyobb élettérbe költöztették őket. Harminc percig figyelték a tevékenységeiket, tizenöt napon keresztül. A kutatók 12 különböző, játékhoz kapcsolható viselkedést azonosítottak. A szárnycsapkodás és a hancúrozás a mozgásszervi játékokra volt példa, az ugrás vagy a párharcok pedig a társas játékok részét képezték. A megfigyelés után tíz perccel egy gumiból készült férget tettek a csibék ketrecébe. Ezzel el is kezdődött egy másfajta játék, amelynek során a csirke a szájába vette a férget, és úgy járt-kelt. A kutatók féregfuttatásnak nevezték el ezt a fajta szórakozást.
Bár a hímek és a nőstények egyaránt sokféle szórakoztató akciót mutattak be, és tulajdonképpen a mozgásszervi játékok gyakoriságában sem volt különbség, a hímek jóval többet játszottak és gyakrabban vettek részt tárgyi és társas játékokban. A játékosság a kikelés utáni 43. napon érte el a csúcsát a „fiúknál” (a 36. napon a „lányoknál”), utána a játék gyakorisága szép lassan csökkenni kezdett.
A szakemberek szerint a jelenség magyarázata az lehet, hogy a hím fiókáknak később több haszna származik a fizikai képességek és szociális taktikával kapcsolatos különféle készségek gyakorlásából, hiszen később ezekhez kapcsolódó kihívásokkal szembesülhetnek.
A kutatók azt tervezik, hogy tovább vizsgálják a játék neurobiológiai és genetikai mechanizmusait, többek között a kisagy korai fejlődése és a játék viselkedése közötti lehetséges kapcsolatot.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
