Megcsinálták a laboratóriumi csirke nuggetset, 5–10 éven belül kapható lehet
Egy japán kutatócsapat 11 grammos laborhús-darabot készített egy újszerű eljárással. Ez jóval nagyobb, mint az eddigi, csirkehúst utánozni kívánó megközelítések.
Áttörésről számoltak be a Tokiói Egyetem kutatói a laboratóriumban termesztett húsok előállítása terén, miután csirkenuggets-méretű „húsdarabokat” készítettek egy olyan szerkezettel, ami képes az érhálózat utánzására – írja a The Guardian.
A szakemberek megközelítése finom, üreges szálakat alkalmaz, hogy oxigént, valamit tápanyagokat juttasson a laboratóriumi csirke izomsejteibe – így akár 2 cm hosszú, 1 cm vastag húsdarabok is növeszthetők. A kutatók úgy vélik, a bioreaktoruk a csirke mellett sertés, marha- és hal húsát is képes lehet előállítani, de a technológiával akár működő szervek is készíthetők lehetnek.
A laborhús előállításának egyik legnagyobb nehézsége, hogy nehéz a vastag szövetben lévő izomsejtekhez elegendő mennyiségű oxigént és tápanyagot juttatni. Márpedig ezek nélkül a sejtek egyszerűen elhalnak – éppen emiatt a legtöbb ezzel foglalkozó projekt a nagyon apró, hússzerű darabkák termesztésére helyezi a fókuszt.
Gyártása egyre fejlettebb, de nagyon kevés helyen kapható, és nem látszik egyértelműen a környezetvédelmi hatása. A magyar kormány az EU-ban az elsők között hozna törvényt a hagyományos hústermelés védelmére. Van oka ezt a műhústól félteni? És mi van a mesterséges egérhússal?
Hogy kezeljék ezt a problémát, a Tokiói Egyetem kutatói egy olyan bioreaktort készítettek, ami gélben tartja az élő sejteket, és oxigénnel, valamint tápanyagokkal látja el őket finom, áteresztő szálakon keresztül.
A kutatók a Trends in Biotechnology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban mutatták be, hogyan növesztettek 11 grammos csirkehús-darabot egy olyan gélből, amelyben több mint 1000 üreges szál haladt keresztül.
A nagyobb húsok termesztése közelebb viheti a kutatókat az olyan húsok megjelenésének és textúrájának utánzásához, mint mondjuk a csirkemell vagy a csirkecomb. A módszer azonban még fejlesztésre szorul, mivel a táplálásukat célzó ereket kézzel kell eltávolítani a húsdarabokból – ugyanakkor a kutatók célja, hogy ezeket a jövőben ehető celluózzal helyettesítsék, mely akár még a textúrához is hozzájárulhat.
Megfelelő finanszírozás esetén a kutatók úgy vélik, 5–10 éven belül elérhető lehet a termékük.
A tibeti buddhizmus jövője a tét a dalai láma utódjának kiválasztása körüli harcban. Kína maga döntene, hogy legalizálja Tibet 75 évvel ezelőtti megszállását, s az ügyből presztízskérdést csinál Peking.