Áttörésről számoltak be a Tokiói Egyetem kutatói a laboratóriumban termesztett húsok előállítása terén, miután csirkenuggets-méretű „húsdarabokat” készítettek egy olyan szerkezettel, ami képes az érhálózat utánzására – írja a The Guardian.

A szakemberek megközelítése finom, üreges szálakat alkalmaz, hogy oxigént, valamit tápanyagokat juttasson a laboratóriumi csirke izomsejteibe – így akár 2 cm hosszú, 1 cm vastag húsdarabok is növeszthetők. A kutatók úgy vélik, a bioreaktoruk a csirke mellett sertés, marha- és hal húsát is képes lehet előállítani, de a technológiával akár működő szervek is készíthetők lehetnek.

A laborhús előállításának egyik legnagyobb nehézsége, hogy nehéz a vastag szövetben lévő izomsejtekhez elegendő mennyiségű oxigént és tápanyagot juttatni. Márpedig ezek nélkül a sejtek egyszerűen elhalnak – éppen emiatt a legtöbb ezzel foglalkozó projekt a nagyon apró, hússzerű darabkák termesztésére helyezi a fókuszt.

Hogy kezeljék ezt a problémát, a Tokiói Egyetem kutatói egy olyan bioreaktort készítettek, ami gélben tartja az élő sejteket, és oxigénnel, valamint tápanyagokkal látja el őket finom, áteresztő szálakon keresztül.

A kutatók a Trends in Biotechnology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban mutatták be, hogyan növesztettek 11 grammos csirkehús-darabot egy olyan gélből, amelyben több mint 1000 üreges szál haladt keresztül.

A nagyobb húsok termesztése közelebb viheti a kutatókat az olyan húsok megjelenésének és textúrájának utánzásához, mint mondjuk a csirkemell vagy a csirkecomb. A módszer azonban még fejlesztésre szorul, mivel a táplálásukat célzó ereket kézzel kell eltávolítani a húsdarabokból – ugyanakkor a kutatók célja, hogy ezeket a jövőben ehető celluózzal helyettesítsék, mely akár még a textúrához is hozzájárulhat.

Megfelelő finanszírozás esetén a kutatók úgy vélik, 5–10 éven belül elérhető lehet a termékük.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.