
Mégis mi köze a D-vitaminnak a kalciumhoz? Így őrizzük meg csontjaink egészségét!
A D-vitaminról – főleg a járványhelyzetben – és annak fontosságáról rengeteget hallhattunk az elmúlt években, de az már kevésbé ismert tény, hogy milyen fontos része a csontképződésnek ez a hormon: a kalcium mellett a csontritkulás (oszteoporózis) bázisterápiájának tekinthető. Nyáron a napfény segít abban, hogy elegendő D-vitaminhoz jussunk, de ezek a raktárak – megfelelő pótlás nélkül – rendszerint télen kiürülnek. Hogyan őrizhetjük meg csontjaink fiatalságát? Miért elengedhetetlen a D-vitamin a kalcium mellé? Segítünk eligazodni.
A D-vitamin szerepe nemcsak a csontanyagcsere és a kalciumfelszívódás szabályozásában jelentős, de nélkülözhetetlen a bőr, az immunrendszer, a szív- és érrendszer, az endokrin rendszer, a vese, az idegrendszer egészséges működésében, a vérképzésben, a nőgyógyászati kórképekben, továbbá a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődésében is. Ebből is látszik, hogy milyen sokoldalú a zsírban oldódó vitamin: de ha már a D-vitaminról beszélünk, elengedhetetlen, hogy a kalciumról is szót ejtsünk, illetve arról, hogy hogyan egészítik ki egymást.
Az emberi szervezetben az ásványi anyagok közül a legnagyobb mennyiségben kalcium és foszfor található. A kalcium 99 százaléka kalcium-foszfát só formájában jelen van a csontokban. Ez biztosítja a csontok és a fogak keménységét, nyomási szilárdságát. A kalcium viszont D-vitamin nélkül mit sem ér, hiszen utóbbi legfontosabb feladata a kalciumháztartás szabályozása, a csontok ásványosítása. Segíti a kalcium és a foszfor felszívódását a bélrendszerből. Hiánya esetén a kalcium egyszerűen nem képes beépülni a csontokba és a fogakba: gyerekeknél angolkór, a felnőtteknél pedig csontlágyulás, csontritkulás, fogromlás jelentkezhet.
A kiegyensúlyozott működéshez arra van szükség, hogy a vér mindig azonos mennyiségű kalciumot tartalmazzon, ellenkező esetben a szervezet a csontok kalciumraktáraiból pótolja a hiányt. Ha a vérben csökken a kalcium mennyisége, a D-vitamin inaktív előanyaga aktív D-vitaminná alakul, ami a parathormonnal (PHT) együtt kalciumot szabadít fel a csontokból. Amennyiben elegendő a kalciumszintünk, kevesebb aktív D-vitamin termelődik.
Nemcsak a nőket fenyegeti a csontritkulás
Egy hosszabb cikkben már foglalkoztunk a csontritkulással, amiből kiderült, hogy az egyik leggyakoribb időskori baleset a csontritkulás miatt bekövetkező kéz-, láb-, csigolya- és combnyaktörés. A csontok tömegvesztése, meggyengülése, vagyis az oszteoporózis viszont elkerülhető, nem törvényszerű a kor előrehaladtával.
Sajnos óriási félreértés, hogy az egyszer már kinövesztett csontjaink testünk állandó részét képezik, és nem cserélődnek. Ezzel szemben dinamikus változások zajlanak a testünkben, csontjaink már nem ugyanazok a csontok, mint amik mondjuk gyerekkorunkban kifejlődtek. Folyamatos felépülés és lebontás zajlik a felszínükön és a szivacsos felületeken, amit a csontépítő és a csontfaló sejtek végeznek. A csontfalók időről időre elfogyasztják a csont adott részeit, amit a csontépítők pótolnak. A húszas éveink végéig, harmincéves korunkig az építési folyamatok vannak túlsúlyban: a vázszerkezet a csúcsszilárdságát ekkorra éri el – a maximális testmagassággal együtt. Ezután nagyjából húsz-huszonöt évig nem változik, majd csökkeni kezd. A nőknél a változókor kissé felgyorsíthatja a folyamatokat, idősebb korban pedig ez mindkét nemnél megfigyelhető. Ennek oka, hogy a csontképző sejtek működéséhez nemi hormonokra van szükség, a férfiaknál tesztoszteronra, a nőknél ösztrogénre, ami a menopauza idején pár év, esetleg hónap alatt jelentősen csökken. Ez a csontokra is kihatással van, míg a férfiak esetében a tesztoszteron szintje lassabban csökken, így a csonttömegvesztés egy hosszabb folyamat. További kockázati tényező lehet a genetikai háttér: akinek a családjában már előfordult csontritkulás, annak érdemes még jobban ügyelnie csontjai épségére. A dohányzás, a túlzott alkohol- és koffeinfogyasztás, a mozgásszegény életmód, a különféle táplálkozási zavarok ugyanakkor szintén növelik a csontritkulás kockázatát.

A csontritkulásnak sokáig tünete sincs, és csak előrehaladott fázisban kerül orvoshoz a beteg. Az első jeleit, például a mozgásra, terhelésre erősödő fájdalom jelentkezését vagy a testmagasság, illetve a testtartás változását akkor tapasztalják az érintettek, amikor már a csontszövetben mikrotörések alakultak ki.
Mennyi kalciumra van szükségünk?
Ahogy azt már kifejtettük, a szerves állományba beépülő kalcium gondoskodik a csontok szilárdságáról. Ha ennek utánpótlása nem elegendő vagy a felszívódása rossz, akkor a csontok össztömege, szilárdsága és teherbírása csökken. Az szintén kiderült, hogy a kalcium mellett a D-vitaminra is szükségünk van, hogy megőrizzük az erős csontjainkat.
A hazai kalciumbeviteli ajánlás a 19–60 éves korosztály számára 800 mg naponta, az ennél idősebbek és a postmenopausában lévő nők számára ennél magasabb érték, napi 1000 mg.
D-vitamin egyrészt a bőrben képződik az előanyagából UV-sugárzás hatására, másrészt táplálkozás során jut a szervezetbe. A bőr enyhe kipirulását okozó UV-sugárzás hatására mintegy 10 000–25 000 NE D-vitamin képződik, de ezt a folyamatot a bőr pigmentáltsága, öregedése és fényvédők alkalmazása gátolják. Nyáron délelőtt tíz és délután három óra között a fedetlen végtagokat és az arcot érő tíz-tizenöt perces napsugárzás hatására mintegy 1500–3000 NE D-vitamin képződik.

A D-vitamin-hiány megelőzésére az alábbi dózisokat javasolják különböző életkorokra bontva:
Csecsemők: 400-1000 NE
Gyermekek: 600-1000 NE
Serdülők: 800-1000 NE
Felnőttek és várandósok: 1500-2000 NE
Miben van kalcium és D-vitamin?
Sokaknak legelőször a tej jut eszébe, ha a kalciumról van szó, de a tejtermékeken túl is számos ételt építhetünk be a menünkbe a megfelelő ásványianyag-szint fenntartásához. Sok kalciumot tartalmazó táplálékunk a zöldségek közül a sóska, a spenót, a rebarbara, a brokkoli, a kelkáposzta, a petrezselyemzöld vagy éppen a metélőhagyma, illetve az olajos magvak (mogyoró, dió, mák, gesztenye, mandula), de ezekből a kalcium felszívódása rosszabb. A kalciumbevitel biztosítása mellett érdemes korlátozni az alkoholfogyasztást, kerüljük a sok sót és foszfort tartalmazó tartósított élelmiszereket, konzerveket, valamint a magas foszfortartalmú üdítőket.
A D-vitaminnál csak az élelmiszerekből nagyon nehéz, szinte lehetetlen fedezni a megfelelő mennyiséget – pláne a szürkébb hónapokban. A zsíros halakban (például lazac, makréla, szardínia), a halak májában vagy mondjuk a D-vitaminnal dúsított gabonapehelyben van vitamin, de ezekből jókora mennyiséget kéne naponta elfogyasztanunk, hogy elegendő utánpótláshoz jussunk. Szerencsére ma már léteznek olyan, többek között kombinált készítmények is, amik tartalmazzák a szükséges dózist a vitaminból és ásványi anyagból a szervezetünk számára.
OCAL1891/07.21

Az oldalon elhelyezett tartalom a Sandoz Hungária Kft. megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.