#demokrácia







Demokráciából, diplomáciából és fociból kisérettségizik most a kormány

Iskolai években mérve lassan elballag a NER: jövőre lesz 12 éve, hogy az Orbán Viktor pártelnök vezette Fidesz megszerezte az első kétharmados győzelmét. Egy évvel a választás előtt kisérettségiztetjük a kormányt. Kedden magyarból és matekból adott számot, most jön a történelem (demokrácia, jogállam, történelemszemlélet), az idegen nyelv (külpolitika) és a szabadon választott tárgy, a tesi (vagyis a sport).






Miért csak 50 éve kaptak választójogot a nők Svájcban?

Európa legrégibb és legelső demokráciája volt az utolsó a számottevő demokratikus államok sorában, ahol a nők szavazati jogot kaptak – éppen ötven évvel ezelőtt, 1971. február 7-én. Ez nem ellentmondás, hanem maga a magyarázat. Svájc demokráciája volt régi hagyományainál fogva a legközvetlenebb. Itt az alkotmány legapróbb módosítását is népszavazással kell elfogadtatni. Másutt akkor kaptak a nők szavazati jogot, amikor a férfi politikai elit készen állott rá. Svájcban meg csak akkor, amikor az egész ország férfi népe állott erre készen. Hiszen a nők szavazati jogáról értelemszerűen mindenhol csak férfiak szavazhattak.


Gulyás Rogánék vagyonszerzéséről: Gyurcsány

Rogán új felesége a házasságkötés előtt nem sokkal többedmagával 1,6 milliárdért vett földet, a vagyonnyilatkozata szerint pedig a miniszterelnök kabinetfőnöke egy év alatt húszszorosára növelte a vagyonát. A DK vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett, amire Gulyás Gergely viszont Gyurcsány Ferencék vagyonszerzésével vágott vissza.



Hetes cikkel a magyar kormány ellen: atombomba, használati utasítás nélkül

Nincs elég szövetségese a magyar kormánynak, hogy lezárja a hetes cikk szerinti eljárást, ahhoz viszont van épp elég, hogy megakassza. A tárgyalás legkorábban májusban folytatódhat, de kérdés, hogy ez csak monológokból álló helyzetértékelés lesz-e vagy valódi párbeszéd, miközben nem csak politikai, de gazdasági érdekek is közbeszólnak.





„Lehet, hogy nem tudunk háborút nyerni, de legalább ne veszítsük el” – mondta a félretájékoztatás ellen küzdő EP-s bizottság elnöke

Az Európai Parlament idén nyáron döntött úgy, hogy létrehozza az eddigi leghosszabb nevű bizottságát, amelyet így hívnak: „Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság”. A hosszú névnek hála azonban egyből meglehetősen sokat megtudunk a tevékenységéről. A további részletekért interjút készítettünk Raphaël Glucksmann-nal, a bizottság francia elnökével. Szavaiból egy olyan hibrid háború képe bontakozott ki, amelynek egyik fő terepe a sajtó, a célja pedig az, hogy emberi áldozatok nélkül keltsen az európai országokban félelmet és bizalmatlanságot, valamint kétkedést a fennálló demokratikus intézményekben.