#demokrácia



Demokráciából, diplomáciából és fociból kisérettségizik most a kormány

Iskolai években mérve lassan elballag a NER: jövőre lesz 12 éve, hogy az Orbán Viktor pártelnök vezette Fidesz megszerezte az első kétharmados győzelmét. Egy évvel a választás előtt kisérettségiztetjük a kormányt. Kedden magyarból és matekból adott számot, most jön a történelem (demokrácia, jogállam, történelemszemlélet), az idegen nyelv (külpolitika) és a szabadon választott tárgy, a tesi (vagyis a sport).






Miért csak 50 éve kaptak választójogot a nők Svájcban?

Európa legrégibb és legelső demokráciája volt az utolsó a számottevő demokratikus államok sorában, ahol a nők szavazati jogot kaptak – éppen ötven évvel ezelőtt, 1971. február 7-én. Ez nem ellentmondás, hanem maga a magyarázat. Svájc demokráciája volt régi hagyományainál fogva a legközvetlenebb. Itt az alkotmány legapróbb módosítását is népszavazással kell elfogadtatni. Másutt akkor kaptak a nők szavazati jogot, amikor a férfi politikai elit készen állott rá. Svájcban meg csak akkor, amikor az egész ország férfi népe állott erre készen. Hiszen a nők szavazati jogáról értelemszerűen mindenhol csak férfiak szavazhattak.


Gulyás Rogánék vagyonszerzéséről: Gyurcsány

Rogán új felesége a házasságkötés előtt nem sokkal többedmagával 1,6 milliárdért vett földet, a vagyonnyilatkozata szerint pedig a miniszterelnök kabinetfőnöke egy év alatt húszszorosára növelte a vagyonát. A DK vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett, amire Gulyás Gergely viszont Gyurcsány Ferencék vagyonszerzésével vágott vissza.



Hetes cikkel a magyar kormány ellen: atombomba, használati utasítás nélkül

Nincs elég szövetségese a magyar kormánynak, hogy lezárja a hetes cikk szerinti eljárást, ahhoz viszont van épp elég, hogy megakassza. A tárgyalás legkorábban májusban folytatódhat, de kérdés, hogy ez csak monológokból álló helyzetértékelés lesz-e vagy valódi párbeszéd, miközben nem csak politikai, de gazdasági érdekek is közbeszólnak.





„Lehet, hogy nem tudunk háborút nyerni, de legalább ne veszítsük el” – mondta a félretájékoztatás ellen küzdő EP-s bizottság elnöke

Az Európai Parlament idén nyáron döntött úgy, hogy létrehozza az eddigi leghosszabb nevű bizottságát, amelyet így hívnak: „Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság”. A hosszú névnek hála azonban egyből meglehetősen sokat megtudunk a tevékenységéről. A további részletekért interjút készítettünk Raphaël Glucksmann-nal, a bizottság francia elnökével. Szavaiból egy olyan hibrid háború képe bontakozott ki, amelynek egyik fő terepe a sajtó, a célja pedig az, hogy emberi áldozatok nélkül keltsen az európai országokban félelmet és bizalmatlanságot, valamint kétkedést a fennálló demokratikus intézményekben.



Megszavazta az Európai Parlament a jogállamisági mechanizmust

Az Európai Parlamentben ismét elhangzott, hogy már január 1-jétől vizsgálni fogják a gyanús eseteket. A parlamenti állásfoglalás felhívta a figyelmet arra, hogy a rendelkezések akkor is alkalmazhatók, ha az alapvető jogok "rendszerszintűen sérülnek és ennek hatása van – vagy hatása lehet – az uniós források kezelésére".


Megint Magyarország bírálata volt a fő téma az EP LIBE bizottságában

Két témában is szóba került Magyarország – Lengyelország társaságában – az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában. Egyrészt az Európai Bizottság ismertette a 7-es cikk szerint folyó eljárás állását, másrészt az LGBTI-közösséggel kapcsolatos meglévő vagy tervezett jogi szabályozásokkal összefüggésben érték bírálatok a magyar-lengyel párost.


Varga Judit: Magyarországot ki akarják éheztetni

Ahogy arra számítani lehetett, nem közeledtek az álláspontok jogállamiság és költségvetés ügyében a tagállamok között az EU úgynevezett Általános Ügyek Tanácsában, amelyen az európaügyi miniszterek vettek részt. A vitában a jogállamisági feltételrendszer alkalmazása mellett 13, ellene pedig 2 tagállam érvelt.


Mindenki rosszul jár az EU-ban azzal, amit Orbánék csinálnak – de a térkövek maradnak

A magyar és a lengyel kormány vétójával előidézett exlex állapot a kompromisszumokon alapuló európai politika bukását jelenti – eddig. Mert a történetnek természetesen nincs vége, kívülállóként csak azt találgatjuk, hogy a résztvevők közül ki látott előre eddig, illetve mennyiben módosultak menet közben a stratégiák. És az (alag)útnak messze nem látjuk a végét.