A napirendet nem övezte túlzott érdeklődés. Sem a soros német elnökség, sem a magyar, sem a lengyel kormány nem élt a lehetőséggel, ezért csak a Bizottság képviselőjét hallgathatták meg a képviselők. Didier Reynders igazságügyi biztos azt mondta, hogy mindkét állam esetében indokolt az eljárás fenntartása, folytatása, mert a kifogásolt intézkedések nem rendeződtek megnyugtatóan. Példaként említette a civil szervezetek adatszolgáltatási kötelezettségét és a CEU-t érintő felsőoktatási törvénymódosítást. A biztos közölte, hogy ezekben az ügyekben már elmarasztalta Magyarországot az Európai Bizottság, azonban a kérdéses törvények visszavonása vagy módosítása még mindig nem történt meg.

Bettina Vollath osztrák szociáldemokrata politikus azt mondta, hogy számára világos, hogy miért van a magyar és a lengyel kormány a jogálllamiság ellen: azért, mert a nőjogokat, a civil szervezetek jogát is lábbal tiporják, nem korrektek a kisebbségekkel és korlátozzák a médiát.

Most már az antiszemita szellemet is felszabadítják, ezért vonalat kell húzni. A hetes cikk esély és nem teher, a saját értékeinket kell tiszteletben tartani”

- jelentette ki határozottan, jelezve, hogy értesült a napi politikai fejleményekről, egészen pontosan Demeter Szilárd nagy port kavart írásáról. Gwendoline-Delbos Corfield francia zöldpárti képviselő, az EP Magyarországgal kapcsolatos jelentéstevője elfogadhatatlannak nevezte, hogy “jönnek az ítéletek, de nincsenek következmények”. Hozzátette, információi vannak arról, hogy szervezetek és emberek akarnak elköltözni Magyarországról a kormány egyre ijesztőbb megnyilvánulásai miatt.

Malin Björk svéd baloldali képviselő a magyar-lengyel jogállamisági problémákat ahhoz hasonlította, mint amikor egy kosárban az ép almák mellett van egy romlott is, amelytől megromlik a többi is, ha nem lépnek időben. "Ez a fellépés pedig a jogállamisági feltételrendszer" – tette hozzá.

A két kormányzat védelmében Beata Kempa, a Jog és Igazságosság képviselője szólalt fel. Elmondta, hogy a lengyelek a saját családdefiníciójukat használják a migráció, az abortusz és a melegek örökbe fogadása kapcsán. Megjegyezte azt is, hogy:

Úgy érezzük, hogy ugyanúgy, ahogy a kedves Szovjetunió átölelte Lengyelországot, az EU ugyanúgy ölel át minket, gyilkos öleléssel. Nálunk sokan úgy gondolják, hogy az EU ugyanolyan, mint a Szovjetunió volt.”

Felszólalt Helena Dalli esélyegyenlőségért felelős biztos is, aki már korábban kijelentette, hogy az azonos nemű párokat is ugyanolyan jogok illetik meg az uniós alapdokumentumok szerint, ezért az ezt érintő tagállami szabályozásokat az Európai Bizottság vizsgálni fogja. Magyarországgal kapcsolatban kijelentette:

Az emberek jogainak apró megnyirbálása történik Magyarországon, emögött egy stragégia sejlik fel.”

Néhány nappal ezelőtt egyébként nagyjából ötvenen tüntettek Magyarország brüsszeli nagykövetségénél. A demonstrációt a Solidarity Action Brussels nevű egyesület szervezte, amelynek nevében Rémy Bonny azt mondta a helyszínen EUrológus tudósítójának, hogy 2020-ban semmiféle diszkriminációt nem lehet elfogadni egyetlen kisebbséggel vagy csoporttal szemben. A tüntetők arra szólították fel a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy azonnal, késedelem nélkül és határozottan lépjenek fel a kisebbségek jogfosztásával szemben. Megemlítették azt is, hogy különösen súlyossá teszi a helyzetet, hogy ugyanez a két kormány a költségvetési pénzek blokkolásával egész Európát sakkban tartja. Rémy Bonny azt is elmondta, hogy a járvány során Magyarországon és Lengyelországban is a szexuális kisebbségeket sújtó intézkedések meghozatalára használták fel a kormányok a lezárásokat és a rendkívüli intézkedések lehetőségét.

Donáth Anna, a Momentum politikusa ugyanakkor a hétfői parlamenti vitában arra hívta fel a figyelmet, hogy az LGBTI-közösségek elleni támadás Magyarországon csak elterelő hadművelet, mert eközben a kormány kisöpri a pénzt a kasszából, a közpénz fogalmának újraértelmezésével.

A Fidesz közleményben jelezte álláspontját. Hidvéghi Balázs, a Fidesz-KDNP EP-képviselője hangsúlyozta, hogy a Magyarország ellen zajló 7. cikk szerinti eljárás egy politikai és ideológiai okokból indított eljárás, ami teljes mértékben megalapozatlan és hazugságokra épül. Közölte:

A jogállamiság kisajátítása politikai célok érdekében aláássa a tagállamok közötti bizalmat és súlyosan károsítja az Unió egységét. A politikai zsarolás és ideológiai boszorkányüldözés semmilyen módon nem jelentheti a kiutat az esetleges nézeteltérésekből.”