szerző:
Szűcs Ágnes (EUrologus)
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A jogállamiság a közhatalom visszaéléseit gátolja a nemzetközi intézmények és jogászok felfogása szerint. Az Orbán-kormány viszont tagadja, hogy a fogalomnak létezik általános értelmezése – így azt is, hogy lehet probléma a jogállamisággal Magyarországon. Az EUrologus Jogálom című sorozatának 2. része.

Jogálom
Több mint két éve tart az EU 7. cikk szerinti eljárása a magyar jogállamiság védelmében. A „politikai boszorkányüldözés” és „haldokló demokrácia” hangzatos politikai szólamai között ritkán hallani arról, mi is tulajdonképp a jogállam, miért fontos a fékek és ellensúlyok rendszerének működése, hogyan lehet a demokrácia működését mérni, vagy egy egyáltalán kinek van joga ehhez. Álom-e az európai jogállam? című cikksorozatunkban választ adunk a jogállamiság ellentmondásos vitájának legfontosabb kérdéseire.
Friss cikkek a témában

A magyar jogállamiság védelmében lassan két és fél éve zajlik az Európai Unió hetes cikk szerinti eljárása. A magyar kormány szerint a migrációpárti és genderideológus politikai erők támadása áll a háttérben, és Magyarországon minden rendben van a jogállamisággal. Sőt, Varga Judit igazságügyi miniszter szerint olyan ez számunkra „mint a víz és a levegő”. Az Orbán-kormány másik kommunikációs panelje szerint viszont ennek a fogalomnak nincs általánosan elfogadott értelmezése.

Varga Judit
©

Hogy megtudjuk, mi is valójában a jogállamiság és van-e gond vele Magyarországon, két, a témában jártas jogászt kerestünk meg: a londoni Middlesex Egyetem jogi karának vezetőjét, Laurent Pechet és Szánthó Miklóst, aki az Alapjogokért Központ igazgatója és a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) elnöke.

Mi a jogállamiság?

Ha tömören akarjuk megfogalmazni, akkor „a jogállamiság lényege, hogy azok, akik a közhatalmat gyakorolják ne éljenek vissza a közhatalommal” – magyarázta Pech az EUrologusnak adott videointerjújában. Ha kicsit hosszabban, akkor az Európai Bizottság 2018-ban bemutatott jogállamisági rendelettervezetének definícióját ajánlja, amely így szól:

a jogállamiság megköveteli, hogy valamennyi közhatalmi jogosítványt törvényes korlátok között, a demokrácia értékeinek és az alapvető jogoknak megfelelően, valamint független és pártatlan bíróságok felügyelete mellett alkalmazzanak. Különösen megköveteli, hogy a törvényesség, a jogbiztonság, a végrehajtó hatalom önkényességének tilalma, a hatalmi ágak szétválasztása, és a független bíróságok által biztosított hatékony bírói jogvédelem elveit tiszteletben tartsák.

A tervezet egyébként a 2021–27-es uniós keretköltségvetéshez kapcsolt jogállamisági feltételrendszerhez készült. Miután az Orbán-kormány vétóval fenyegette meg a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapot is magába foglaló európai büdzsét, kompromisszumos megoldásként az uniós kormányok arra jutottak, hogy kikérik az Európai Unió Bíróságának véleményét, mielőtt életbe léptetnék az uniós kifizetések feltételéül szabott rendszert.

©

Szánthó a Bizottság definícióját „nagyon tetszetős felsorolásnak” tartja, ám szerinte a jogállamiság fogalmának „nincs normatív, ezáltal számonkérhetően rögzített, pontos tartalma.” „Nem valamiféle jogi, szakmai vitáról van szó a jogállamiság kapcsán, hanem világnézetek ütközéséről” – teszi hozzá a kormánypárti médiakonglomerátum elnöke, aki úgy látja, „a liberális diskurzus ezt eltagadja és saját, politikailag nagyon is motivált demokráciaértelmezését állítja be semlegesnek.”

Az EU mást ért a jogállamiságon?

Az Európai Bizottság a jogállamiság alábbi elemeit tartja nélkülözhetetlennek:
  • Jogszerűség: átlátható, elszámoltatható, demokratikus és pluralista törvényhozás
  • Jogbiztonság: érthető törvények kiszámítható következményekkel
  • A végrehajtó hatalom – azaz a kormányzat – önkényes döntéseinek tilalma
  • Hatékony bírói jogvédelem: független és pártatlan bíróságok, alapvető jogok védelme
  • Az államhatalmi ágak – igazságszolgáltatás, törvényhozás, kormányzás – szétválasztása
  • Jogegyenlőség: a törvény előtt mindenki egyenlő.

Pech hangsúlyozza: „A jogállamiság nem homályos fogalom. Van egy alapvető jelentése, ami az EU-nál, az Európa Tanácsnál és az ENSZ-nél is ugyanaz.” Hozzátéve, hogy „ezt a konszenzusos jelentést csak a magyar és a lengyel kormány vitatja, mivel ők azok, akik ipari méretekben sértik meg a jogállamiság elvét és tartalmi elemeit.”

Bár a magyar kormány szeret arra hivatkozni, hogy a Velencei Bizottság munkásságát tartják mérvadónak az Európai Bizottság helyett, az EU-tól teljesen független nemzetközi szervezet, az Európa Tanács alkotmányjogászokból álló testülete az uniós intézményhez nagyon hasonlóan magyarázza a jogállamiságot:

egy államon belül minden magán vagy közjogi személyt és hatóságot alá kell rendelni, egyszersmind haszonélvezőjévé kell tenni a nyilvánosan, jövőbeni hatállyal elfogadott és a bíróságok által nyilvános eljárásban alkalmazott jogszabályoknak.

Megmagyarázták-e már részletesen, mi a jogállamiság?

Az Európai Bizottság definíciójának „egyes részelemei beazonosíthatóak, mint a sajtószabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága vagy a független igazságszolgáltatás” – mondja a fideszes médiabirodalom elnöke. Szánthó úgy gondolja, ezek a „kategóriák is tovább bonthatóak” és „az uniós alapszerződés 2. cikkében foglalt fordulatok is – »demokrácia«, »egyenlőség«, »igazságosság« – politikai kategóriák, világnézeti felfogástól, értéknarratívától függ, ki mit ért alatta.”

Az EU alapszerződésének 2. cikke így szól:

Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

A francia professzor ellenben arra hívja fel a figyelmet, hogy a politikai befolyástól függetlenül működő Európa Unió Bírósága több ezer oldalon át kifejtett ítéletek formájában már részletesen értelmezte, mi a jogállamiság és mit jelentenek egyes elemei, a Bizottság rendelettervezete csak egy tömör összefoglalója a Bíróság joggyakorlatának. „Az EU Bíróságának joggyakorlata kötelező érvényű minden tagállam számára, és hogy ez így van, azt Magyarország az EU-csatlakozáskor vállalta” – mondja.

Emellett az Európa Tanács égisze alá tartozó strasbourgi „Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata is hasonlóan definiálja a jogállamiság alapvető jelentését és főbb elemeit is” – teszi hozzá Pech.

(Arról, hogy milyen módszerekkel lehet objektíven elemezni a jogállamiság helyzetét a Jogálom című sorozatunk egy későbbi cikkében foglalkozunk majd.)

Van-e gond a jogállamisággal Magyarországon?

Az Európa Tanács égisze alá tartozó Velencei Bizottság az alábbi feltételeket követeli meg:
  • Jogszerűség: átlátható, elszámoltatható, demokratikus és pluralista törvényhozás
  • Jogbiztonság: érthető törvények kiszámítható következményekkel
  • Önkényes döntések tilalma
  • Igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés független és pártatlan bíróságok előtt, igazgatási jog bírói felülvizsgálata
  • Emberi jogok tisztelete
  • Diszkrimináció tilalma és törvény előtti egyenlőség

Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint a Bizottság definíciójában szereplő törvényesség sem egyértelmű. „Az számít-e törvényesnek, ha egy, három egymás utáni választáson is kétharmados felhatalmazást szerzett kormánytöbbség legitim módon új alkotmányt fogad el, vagy az, ha az azzal ideológiai okokból egyet nem értők nemes egyszerűséggel azt állítják, hogy morális felhatalmazásuk lesz felfüggeszteni a jogállamot, míg azt »helyre nem állítják«? – tette fel a kérdést a hvg.hu kérdéseire írt válaszában.

Szánthónak ugyanis meggyőződése: ellenzéki politikusok és értelmiségiek arra készülnek, hogy az Alaptörvény megkerülésével kormányozzanak, ha a 2022-es választásokon a parlamenti helyeknek csak az egyszerű többségét szerzik meg, és ebből „a szempontból tényleg van Magyarországon jogállamisági probléma”.

Pech viszont úgy gondolja, jelenleg van gond a jogállamisággal Magyarországon. „Az Orbán-kormány azzal próbálja meg elterelni a figyelmet arról, hogyan sértik meg a jogállamiság lényegét, hogy az egészet definíciós vitának tünteti fel. Tehát nem a jogállamiság védelméhez próbálnak meg hozzájárulni, hanem azt sugallják, a jogállamiság nem létezik” – mondja.

Ezzel a brit egyetem jogi karának vezetője szerint „lényegében vissza akarják állítani a jogállamiság szovjet értelmezését és az egypártrendszert: a baloldali filozófiát leszámítva autoriter kormányzási módot alkalmaznak.”

Törvények általi vagy törvényes kormányzás?

A magyar kormánynak elkötelezett jogi- és politikai elemzőintézet igazgatója abban viszont biztos, hogy „a jogállamiságnak része az alkotmányosság, azaz az, hogy a mindenkori kormány és parlament alá van vetve a hatályos jogszabályoknak, melyeket csak kellő felhatalmazás esetén módosíthat.”

Ezt a „kétharmados felhatalmazással” érvelő megközelítést az angol nyelvű szakirodalom a „rule of law” (jogállamiság, szó szerint: jog uralma) és a „ruled by law” (jog általi kormányzás) ellentéteként írja le, rámutatva, hogy attól, hogy a parlament törvényeket hoz, még nem válik a hatalomgyakorlás törvényessé.

„Rengeteg diktatórikus rendszer a múltban és a jelenben fogadott el jogszabályokat A Kínai Kommunista Párt is azzal érvel, hogy jogállamiság van náluk. De ez nem európai uniós felfogása a jogállamiságnak. A »ruled by law« nem egyeztethető össze az uniós tagsággal” – magyarázza Pech.

Kifelé az Európai Unióból?

„A jogállamiság lényege ugyanaz volt az Európai Bíróság és magyar Alkotmánybíróság joggyakorlatában, mielőtt Magyarország az EU első autoriter rezsimévé kezdett volna válni” – mutat rá a brit egyetem oktatója, aki állítja: a magyar intézmény csak azután kezdte el vitatni az európai konszenzust a jogállamiságról, hogy 2010 után elvesztette a függetlenségét.

Azzal Szánthó is egyetért, hogy magyar Alkotmánybíróság „hosszú évek óta foglalkozik a szuverenitás kérdésével”, vagyis azzal, hogy „az európai jog meddig nyúlhat bele a tagállami szuverenitásba és hol kezdődik egy állami alkotmány »érinthetetlen« magja.” A jogász az Alkotmánybíróság 2016-os, a menedékkérők uniós országok közti elosztásáról döntő tanácsi határozattal kapcsolatos ítéletét tartja mérföldkőnek, amely „kimondta, kizárólag a tagállam jogosult arról dönteni, hogy egy uniós hatáskörgyakorlás – például migrációs ügyben – sérti-e az állami szuverenitást vagy nemzeti identitást.”

Az ítélettel magyar Alkotmánybíróság gyakorlatilag lehetőséget teremtett, hogy – az Európai Unió Bíróságának értelmezésének ellentmondva – a nemzeti jogot az uniós jog elé helyezze. Ez pedig komoly lépés az EU-ból kifelé vezető úton. (Az uniós jog elsőbbségéről szóló vitáról, illetve a német és cseh alkotmánybíróságok kapcsolódó ítéleteiről itt írtunk részletesebben.)

„Ha a magyar kormánynak nem tetszik a jogállamiság uniós fogalma, akkor a britekhez hasonlóan ők is elindíthatják a kilépést” – veti fel Pech, aki ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy ez be is fog következni mivel „akkor nem érkeznének uniós források a maffiaállamhoz, amit Orbán Magyarországon kiépített.”

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Másodpercenként 32 000 billió számítást végez majd a britek új szuperszámítógépe

Másodpercenként 32 000 billió számítást végez majd a britek új szuperszámítógépe

Egy jelentés szerint sokkal jobban kellene hangsúlyozni, hogy az oltások működnek, és érdemes őket beadatni

Egy jelentés szerint sokkal jobban kellene hangsúlyozni, hogy az oltások működnek, és érdemes őket beadatni

A Golf GTI babérjaira törhet a 300 lóerős Toyota GR Corolla

A Golf GTI babérjaira törhet a 300 lóerős Toyota GR Corolla