A miniszterelnök egy szlovák hírportálnak adott interjúban egyebek mellett arról beszélt: a „levegőben van” az a lehetőség, hogy akár Marine Le Pennel is szövetkeznének Brüsszel megváltoztatása érdekében.
A magyar külügyminiszter a rendszerváltó Orbánt állította példaként Antony Blinken bírálatára.
A fideszes politikus január óta a parlamenti közgyűlés alelnöki tisztségét is betölti Strasbourgban.
A hvg.hu olvasói megbuktatták a kormányt a kisérettségin.
Az interjút a riporter azzal a kérdéssel vezette fel: megölte-e Orbán Viktor a demokráciát Magyarországon?
A brit történész hozzáteszi, van egy fontos különbség a két ország között: a magyar demokrácia már nem demokrácia.
Ezen a héten szakértők segítségével értékeltük a kormány elmúlt 11 éves tevékenységét, most önökön a sor, hogy levizsgáztassák a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.
Iskolai években mérve lassan elballag a NER: jövőre lesz 12 éve, hogy az Orbán Viktor pártelnök vezette Fidesz megszerezte az első kétharmados győzelmét. Egy évvel a választás előtt kisérettségiztetjük a kormányt. Kedden magyarból és matekból adott számot, most jön a történelem (demokrácia, jogállam, történelemszemlélet), az idegen nyelv (külpolitika) és a szabadon választott tárgy, a tesi (vagyis a sport).
Az Európai Szövetség a Szabadságjogokért jelentése szerint Magyarországon aggasztó a sajtóra gyakorolt nyomás vagy a gyülekezés szabadságának korlátozása.
A jogállamiság a közhatalom visszaéléseit gátolja a nemzetközi intézmények és jogászok felfogása szerint. Az Orbán-kormány viszont tagadja, hogy a fogalomnak létezik általános értelmezése – így azt is, hogy lehet probléma a jogállamisággal Magyarországon. Az EUrologus Jogálom című sorozatának 2. része.
Az Európai Bizottság alelnöke közölte, hogy a testület átfogóan kívánja megvizsgálni a magyarországi jogállam helyzetét.
Európa legrégibb és legelső demokráciája volt az utolsó a számottevő demokratikus államok sorában, ahol a nők szavazati jogot kaptak – éppen ötven évvel ezelőtt, 1971. február 7-én. Ez nem ellentmondás, hanem maga a magyarázat. Svájc demokráciája volt régi hagyományainál fogva a legközvetlenebb. Itt az alkotmány legapróbb módosítását is népszavazással kell elfogadtatni. Másutt akkor kaptak a nők szavazati jogot, amikor a férfi politikai elit készen állott rá. Svájcban meg csak akkor, amikor az egész ország férfi népe állott erre készen. Hiszen a nők szavazati jogáról értelemszerűen mindenhol csak férfiak szavazhattak.
Rogán új felesége a házasságkötés előtt nem sokkal többedmagával 1,6 milliárdért vett földet, a vagyonnyilatkozata szerint pedig a miniszterelnök kabinetfőnöke egy év alatt húszszorosára növelte a vagyonát. A DK vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett, amire Gulyás Gergely viszont Gyurcsány Ferencék vagyonszerzésével vágott vissza.
Csaknem 50 évvel vetheti vissza a történelemben Mianmart a katonaság hatalomátvétele: a hétfői államcsíny nem csupán a demokratizálódást törte derékba, de a legsötétebb katonai diktatúrába is visszasodorhatja az országot.
Nincs elég szövetségese a magyar kormánynak, hogy lezárja a hetes cikk szerinti eljárást, ahhoz viszont van épp elég, hogy megakassza. A tárgyalás legkorábban májusban folytatódhat, de kérdés, hogy ez csak monológokból álló helyzetértékelés lesz-e vagy valódi párbeszéd, miközben nem csak politikai, de gazdasági érdekek is közbeszólnak.
A világhírű politikai filozófus kitart amellett, hogy a liberális demokrácia és a nyugati kapitalizmus jelenti az emberiség számára a szociopolitikai fejlődés csúcsát, egyetlen más alternatíva sem képes vetélkedni vele.
Amerika végképp megtanulhatta, hová vezetnek az álhírek és a dezinformáció, ezért még inkább feladata, hogy fellépjen ezek ellen.
Az amerikai külügyminiszter szerint az ő munkássága alatt sokat tettek a magyar demokráciáért.
Az Európai Parlament idén nyáron döntött úgy, hogy létrehozza az eddigi leghosszabb nevű bizottságát, amelyet így hívnak: „Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság”. A hosszú névnek hála azonban egyből meglehetősen sokat megtudunk a tevékenységéről. A további részletekért interjút készítettünk Raphaël Glucksmann-nal, a bizottság francia elnökével. Szavaiból egy olyan hibrid háború képe bontakozott ki, amelynek egyik fő terepe a sajtó, a célja pedig az, hogy emberi áldozatok nélkül keltsen az európai országokban félelmet és bizalmatlanságot, valamint kétkedést a fennálló demokratikus intézményekben.
Amerikának továbbra is fontos Ukrajna szuverenitása az elnök szerint.
