Az Európai Parlamentben ismét elhangzott, hogy már január 1-jétől vizsgálni fogják a gyanús eseteket. A parlamenti állásfoglalás felhívta a figyelmet arra, hogy a rendelkezések akkor is alkalmazhatók, ha az alapvető jogok "rendszerszintűen sérülnek és ennek hatása van – vagy hatása lehet – az uniós források kezelésére".
Két témában is szóba került Magyarország – Lengyelország társaságában – az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában. Egyrészt az Európai Bizottság ismertette a 7-es cikk szerint folyó eljárás állását, másrészt az LGBTI-közösséggel kapcsolatos meglévő vagy tervezett jogi szabályozásokkal összefüggésben érték bírálatok a magyar-lengyel párost.
Ahogy arra számítani lehetett, nem közeledtek az álláspontok jogállamiság és költségvetés ügyében a tagállamok között az EU úgynevezett Általános Ügyek Tanácsában, amelyen az európaügyi miniszterek vettek részt. A vitában a jogállamisági feltételrendszer alkalmazása mellett 13, ellene pedig 2 tagállam érvelt.
A magyar és a lengyel kormány vétójával előidézett exlex állapot a kompromisszumokon alapuló európai politika bukását jelenti – eddig. Mert a történetnek természetesen nincs vége, kívülállóként csak azt találgatjuk, hogy a résztvevők közül ki látott előre eddig, illetve mennyiben módosultak menet közben a stratégiák. És az (alag)útnak messze nem látjuk a végét.
Brüsszelben továbbra is a jogállamisági mechanizmussal megerősített költségvetés elfogadása a legfontosabb téma, a következő hetekben számos fontos döntésnek kell megszületnie. Az ezzel kapcsolatos parlamenti vitában Orbán Viktor volt a legtöbbet emlegetett politikus. A Fidesz szerint azonban mindezek csak baloldali rágalmak.
Új fejezet kezdődik az EU történelmében azon politikusok szerint, akik támogatják az új jogállamisági mechanizmusról szóló alkut. A tagállamok eredeti elképzeléséhez képest jelentős mértékben kibővül azon esetek köre, amikor alkalmazni lehet a pénzügyi szankciókat. És a magyar kormány kezében nincs jogi lehetőség, hogy egy ilyen folyamatot leállítson.
Megszületett a tagállamok és az Európai Parlament között a jogállamisággal kapcsolatos megállapodás. Az első hírek alapján az EP-nek sikerült a legtöbb követelését érvényesíteni azzal kapcsolatban, hogy a jogállami értékeket és az uniós kifizetéseket kössék össze – ez az, ami ellen a magyar kormány kezdettől tiltakozott.
Egy 1300 kamu helyi lapból álló, politikai célokat kiszolgáló hálózat működését leplezte le nemrégiben a New York Times. Elemzők szerint a helyi lapok számának drasztikus visszaesése nem jó a demokráciának.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint az Európai Néppárt vezetője emberként is kudarcot vallott.
Az Európai Néppárt elnöke szerint a jogállamiság és szólásszabadság nélküli demokrácia egyáltalán nem demokrácia.
Egy hete még meglehetősen óvatosan, most azonban már elégedetten nyilatkoztak az Európai Parlament részéről a jogállamisági feltételességéről szóló tárgyalások kapcsán. Bár részletek nem derültek ki, a nyilatkozatokból úgy tűnik, a tagállamok engednek az EP követeléseinek.
Michal Šimečka, az Európai Parlament jogállamisági jelentéstevője szerint a magyar és a lengyel kormány aláássa a jogállamiságot és azokat az elveket, amelyek betartását az összes állam önként vállalta.
A koronavírus okozta globális világválság megerősítette az antidemokratikus folyamatokat, hosszú távon azonban erősebb demokráciához és jogállamisághoz is vezethet – mondta az Egyensúly Intézet online konferenciáján Francis Fukuyama amerikai filozófus. Stumpf István volt alkotmánybíró szerint pedig a politikusoknak akár néhány éven belül eddig nem tapasztalt társadalmi konfliktusokkal kell majd szembenézniük.
Miközben az állami tulajdonláson alapuló tervutasításos rendszer lebontása az 1989 táján végbement átalakulás egyik legfontosabb tényezője volt, a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások résztvevői sem vették nagyon komolyan a gazdasági kérdéseket. Ma már sokan vallják, hogy a piac áldásos hatásába vetett hit – az akkori nemzetközi közhangulatnak megfelelően – az átmenet első éveiben túlzott volt. Drótvágó sorozat, 3. rész az EUrologustól.
Magyarország a keleti blokk országainak az élén indult a szabadság határainak felderítésére, és sajátos utat járt be az átalakulás során. A szovjet típusú rendszer hazai ellenzéke már évekkel a szabad választások meghirdetése előtt rivalizáló csoportokra szakadt, és ez éppúgy ősforrása lehet a demokrácia későbbi, fokozatos leépülésének, mint az, hogy a sajátos tárgyalásos jelleget öltő rendszer-átalakításból a társadalom zöme kimaradt. Az EUrologus a bő harminc évvel ezelőtti nagyszabású társadalmi átalakulást körüljáró cikksorozatának második részében a belpolitikai események kerülnek fókuszba.
Tényleg nem akarjuk ellenőrizni, hogy mi történik a gyermekeinkkel? Tényleg nincsen közünk ahhoz, hogy független szellem éljen az egyetemeken és a kutatóintézetekben? Tényleg nem fontos a szabad sajtó és a független bíróság?
A kormányellenes demonstrációk már harmadik hete zajlanak Bulgária városaiban
A „Magyarország többé nem demokrácia” című anyagnál csak a járványhoz kapcsolódó írások érdekelték jobban az olvasókat 2020-ban.
A jogállam ügyében Merkel megelégedett egy formális kompromisszummal a brüsszeli csúcson, úgy tűnik, ez volt az az ár, amit hajlandó volt megfizetni a hosszú távú költségvetés és a gazdasági mentőcsomag elfogadásáért cserében – írja a Spiegel.
