Amerikai kutatók szerint óriási potenciál van a mesterséges intelligencia mentálhigiénés terápiás alkalmazásában, a technológia ugyanakkor még mindig veszélyeket rejt magában.
Miközben a szív- és érrendszeri, valamint onkológiai betegségeket kiemelt figyelem övezi, megdöbbentően sok, több mint hárommilliárd ember szenved idegrendszeri eredetű betegségektől. Mi minden okozza ezt a jelenséget, és miért egyre nagyobb ennek az egészségügyi és társadalmi költsége? Milyen jó hírek ellensúlyozzák a riasztó adatokat? Dóczi Tamás idegsebésszel, a Pécsi Tudományegyetem professzorával beszélgettünk.
Az időskori depresszió egy új, innovatív szűrőeszközére utal két, nemrégiben készült tanulmány, amelyek a vezetési stílusból vonnak le következtetéseket.
Sokáig tartotta magát a mondás, hogy minden ember csupán öt kézfogásnyira van egymástól, vagyis bárki bárkivel összekapcsolható néhány ismerősön keresztül. A közösségi médiának köszönhetően ez a szám nagy valószínűséggel tovább csökkent, csupán egy kattintás, és szinte bárkivel összebarátkozhatunk. De valódi kapcsolatok ezek, amelyek aztán valódi közösséggé épülnek, vagy csak ámítás, és tulajdonképpen egyre magányosabbak vagyunk?
A kiégés, más néven burnout szindróma fizikai, érzelmi és mentális kimerüléssel járó tünetegyüttes. Leggyakrabban munkahelyi környezetben jelentkezik, de előfordulhat például tanulmányi stresszhelyzetekben vagy bármilyen hosszú távú, intenzív érzelmi erőfeszítés esetén. De mi vezet el idáig, hogyan ismerhető fel, és mit tehetünk ellene?
A depressziós hangulatot, sőt, még akár a depressziót mint betegséget is le lehet győzni, ha tudatosan vesszük fel velük a kesztyűt. Elég, ha a két legfontosabb szegmensre, a táplálkozásra és a mozgásra fókuszálunk, és máris kifelé tarthatunk a mély gödörből.
A depresszió sokak számára csupán egy kifejezés arra, ha valaki panaszkodik, kedvetlen, vagy egyszerűen nincs kedve semmihez. Pedig a fogalom maga súlyos betegséget takar, és nem mindegy, hogy felismerjük-e, illetve kezeljük-e időben a tüneteket.
Néhány enyhébb szorongásos zavar esetén a mindfulness terápia felveszi a versenyt a pirulákkal – derül ki egy friss kutatásból.
Nyílt kommunikáció és kompromisszumkészség nélkül könnyen csalódhatunk Valentin-napi várakozásainkban. Hogyan használhatják ezt az ünnepet a stabil párkapcsolatban élők a kötődés erősítésére? És mi a teendő, ha a két félnek nagyon eltérő elképzeléseik, vágyaik vannak az ünneppel kapcsolatban?
Brit kutatók arra voltak kíváncsiak, milyen hatással lehet a depressziós betegekre a kreatin, ha az egy meglévő terápiát egészít ki. Úgy tűnik, érdemes lehet alkalmazni a kezeléseknél.
Az eddigi legnagyobb genetikai depressziókutatás eredménye hozzájárulhat ahhoz, hogy a depressziós betegek egyénre szabott gyógykezelést kapjanak.
Bár úgy tűnhet, hirtelen mindenki figyelemzavarral küzd, a nők a valóságban gyakran aluldiagnosztizáltak és -kezeltek, ha ADHD-ról van szó. Ennek rengeteg oka van, az egyik az, hogy esetükben a tünetek radar alatt maradnak, ők pedig csendben szenvednek, és igyekeznek megküzdeni az elvárásokkal, amelyek az iskolában, majd a munkahelyen, illetve családban nehezednek rájuk.
Kenyában pert indítottak a Meta ellen a tömegesen megállapított diagnózisok miatt.
Ausztrál kutatók egy nagyszabású, nemzetközi vizsgálat során arra voltak kíváncsiak, miként hat a mentális egészségre, ha valaki rendszeresen eszik zöldséget és gyümölcsöt. A válasz egyértelműnek tűnik, de még mindig akadnak kérdések.
Pocsék képet fest az OECD egészségügyi jelentése Magyarországról: a legfontosabb mutatókban a sor végén kullog az ország, legyen szó az egészségügy finanszírozottságáról, az egy főre jutó orvosok számáról, illetve életkoráról, a várható élettartamról vagy éppen a prevenciós szűrésekre eljáró lakosság arányáról. Önmagában a tanulmányt olvasva is látszik tehát az egészségügyi ellátórendszer összeomlás-közeli állapota.
Vannak olyan depressziós esetek, amelyeknél nem igazán hatékony a gyógyszeres kezelés vagy a pszichoterápia. Egyesült királyságbeli kutatók viszont találtak egy egyszerű módszert, amely akár a páciens otthonában is jól alkalmazható lenne, bár nem hat mindenkire egyformán.
A hétszeres világbajnok a The Sunday Timesnak elmondta, élete nagy részében küzdött a mentális egészségével, amiért az autóversenyzés okozta nyomást és az iskolai zaklatást okolja.
Számos tényező állhat a gyermekkori depresszió kialakulása mögött, és fontos tisztában lenni a tipikus jelekkel, hiszen a korai felismerés lehetővé teszi a gyors és szakszerű beavatkozást.
Egy saját fejlesztésű betegségtérkép segítségével és a módszertan finomításával a depresszió új altípusait azonosították a BME bioinformatikusai. Az ezzel kapcsolatos kutatás eredményei hamarosan a kezelésekben is hasznosíthatók lesznek.
Igazi átalakulást és harmóniát hozhat, ha kapcsolódunk gyermeki énrészünkkel, és megfelelő támogatással, fegyelmezéssel és ráhangolódással gondozzuk – állítja Tiffany Trieu amerikai-vietnámi író, aktivista.
