A depresszió az egyik leggyakoribb mentális probléma az idősebbek körében, és a következményei súlyosak lehetnek. Az ilyen állapot más betegségekhez is vezethet, és megnehezítheti a kezeléseket is. Éppen ezért tartják fontosnak a szakemberek, hogy felderítsék a depresszió okait, és nemrégiben egy meglepő kapcsolatra is fényt derítettek. Kínai kutatók arra jutottak, hogy azok az idősebb felnőttek, akiket gyakran kritizálnak a közeli családtagjaik vagy a barátaik, később nagyobb valószínűséggel esnek depresszióba.
Korábbi tanulmányok már feltártak összefüggést a kritika és a depresszió között, azonban az nem derült ki ezekből, hogy valóban a negatív visszajelzés vezet-e a depresszióhoz, vagy a depressziós emberek érzékenyebbek a kritikára.
A mostani vizsgálat, amelynek eredményeiről a Translational Psychiatry folyóiratban számoltak be, igencsak alaposnak mondható: közel két évtizeden keresztül követtek több tízezer 50 éves vagy annál idősebb embert az Egyesült Királyságban. A vizsgálat kezdetén egyikük sem szenvedett depressziótól. A kutatók négy csoportba sorolták a „kritizálókat”: házastárs vagy partner, gyermekek, más közeli családtagok és barátok. A depressziót egy jól bevált skálával mérték, amely a legjellemzőbb és leggyakoribb tünetekre fókuszált.
Azok a résztvevők, akik gyakoribb és erősebb kritikákról számoltak be, nagyobb valószínűséggel tapasztaltak később depressziós tüneteket, és ez mind a négy kapcsolati csoportban igaz volt. Viszont, míg a házaspárok közötti kis mennyiségű kritika nem emelte a depresszió kockázatát, a másik három csoportban már ennyi is elég volt a kockázat növekedéséhez.
Mint kiderült, a nők és a férfiak között is nagy különbségek voltak. A nők minden kategóriában érzékenyebbnek tűntek, őket már kis mennyiségű kritika is zavarta, míg a férfiak közül azok voltak nagyobb kockázatnak kitéve, akik sok kritikát kaptak. Más tanulmányok azt is kimutatták, hogy a nők átlagosan jobban ráhangolódnak a társas és kapcsolati dinamikára, jobban ki vannak téve a párkapcsolati erőszak, az érzelmi bántalmazás egészségügyi hatásainak – magyarázza a PsyPost a mostani kutatási eredményeket.
A kutatásnak azért voltak korlátai. Például, hogy a kritika mérése önbevalláson alapult, azaz nem biztos, hogy jól tükrözi mások objektív viselkedését. A tanulmány megfigyeléses jellege pedig óvatosságra int az ok-okozati összefüggések levonásával kapcsolatban.
Ettől függetlenül, ez a vizsgálat rámutat egy jelentős társadalmi problémára. Az idősebb felnőttek nem szívesen beszélnek arról, hogy miként bánnak velük a szeretteik, viszont az ismétlődő kritika tartós hatással lehet mentális egészségükre. Az is nagyon megszívlelendő, hogy a szoros kapcsolatok minősége is legalább olyan fontos, mint a meglétük. Emellett az eredmények támpontokat adhatnak az idősebb felnőttek depressziós tüneteinek megelőzéséhez is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
