A világhírű kutatóbiológus, biokémikus Karikó Katalin szerint vannak emberek, akiknek teljesen mindegy, hogy mit mondanak, ők akkor is elutasítják az oltást. Az Egyesült Államokban élő szakember három napig vendégeskedik Szegeden.
1948. december 1-jén találtak rá a Somertoni Emberre, de a mai napig nem tudni, ki lehetett ő pontosan. Ez most megváltozhat.
A KMPG tanácsadó cég szerint egy adatbázis segítségével vissza lehetne követni, melyik állat honnan származik, így az illegális kereskedők is azonnal lebuknának.
A fideszes képviselő a DTV-nek fejtegette a géntechnológián alapuló vakcinákat és eljutott a DNS-ig.
Hatan is azt állítják, hogy az egykori legendás focista a biológiai apjuk.
A férfi tudta, hogy nagy összegű készpénzt és ékszereket tárolnak a tököli házban.
Még mindig túl korai lenne génszerkesztett babákat világra hozni, mivel a tudomány nem elég fejlett a csecsemők biztonságának garantálásához – állapította meg egy nemzetközi szakértőkből álló testület.
A koronavírus megjelenése óriási kihívás elé állította az emberiséget. A világméretű probléma leküzdésében pedig nem csak a tudósoknak jut komoly szerep, hanem a legmodernebb informatikai fejlesztéseknek is – köztük a szuperszámítógépeknek, amelyek rendkívül nagy memóriájukkal és számítási kapacitásukkal veszik fel a harcot a világjárvánnyal.
Sokkal bonyolultabb a képlet, számológép kell hozzá, vagy logarléc.
A valaha vizsgált legrégebbi emberi genetikai anyagot vonták ki kutatók egy ősi fogzománcból, ami segíthet tisztázni a spanyol barlangokban talált fosszíliák alapján megismert Homo antecessor nevű kihalt faj emberi evolúcióban elfoglalt helyét.
Minden mai embernek (Homo sapiens) van valamiféle neandervölgyi öröksége a DNS-ében, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók előtt.
Egy 5700 éves "rágógumi" vizsgálatával dán tudósok képesek volt feltárni fogyasztójának nemét, szemének színét, sőt azt is, mit evett az illető utoljára és milyen baktériumok voltak a szájában.
A génterápia jelenéről és jövőjéről tartottak előadást Debrecenben. Kiderült: a korábban még science fictionnak tartott gyógymód ma már valóság.
A vashiányt és az emiatt kialakuló vérszegénységet az egyik legelterjedtebb népbetegségnek is mondhatjuk, ezért már világnapot is kapott: november 26-a vashiány napja.
A beteg egy ritka neurológiai betegséggel küzdő amerikai kislány.
Váratlan és meghökkentő kutatás kapcsolódik ahhoz a vitához, hogy az emberek sorsát inkább a génjeik vagy a neveltetésük, az életkörülményeik határozzák-e meg.
Először azonosították a balkezesség genetikai utasításait, amelyek jelentősen befolyásolják az agy egyes területeinek szerkezetét és működését.
Egy hatalmas angolna lehetett a tó híres és mitikus szörnye, erre a következtetésre jutottak a tó vizében talált DNS-nyomokat elemző tudósok. Breaking: dinoszauruszra utaló nyomot nem találtak.
Azt remélik, hogy az új DNS-vizsgálati technikáknak köszönhetően az eltelt hosszú idő ellenére is azonosítani tudják az elkövetőt.
Brit kutatók azonosították az érelmeszesedés mögött álló folyamatot, és állatkísérletekben kimutatták, hogy az akne kezelésére általában használt gyógyszer hatékony gyógymód lehet a betegségre.
