A lakás tulajdonosát őrizetbe vették, lefoglaltak tőle 150 adag amfetamint, 90 adag marihuánát, négymillió forintot, valamint a drog előállításához szükséges eszközöket és vegyületeket.
Mázsaszám pakolta, porciózta, leltározta a drogot, miközben a megfelelő légcserélő nélküli helyiségekben marta a szemét, bőrét a sokféle vegyi anyag – így nézett ki B.I. átlagos munkanapja a magyar rendőrség központi kábítószer-raktárában. Az ott dolgozók éveken át speciális védőruha nélkül végezték a munkát, mindössze gumikesztyűt kaptak a veszélyes anyagok kezeléséhez. Minden részletről kitálalt lapunknak a rendőrségi drograktáros, akinél többféle súlyos betegséget diagnosztizáltak, ezért kártérítési pert indított volt munkahelye ellen. A rendőrség szerint nem attól lett leszázalékolt beteg, hogy 12 éven át a lehegesztett ablakú, plafonig kábítószerrel megtömött raktárban dolgozott.
A női szerhasználat magányos műfaj, sok függőnek a háziorvos a „dealere”, amikor krónikus fájdalmait pszichoszomatikus tünetként azonosítja. Miért említendő külön az anyák függősége, és miért különösen veszélyeztetettek az idősödő nők? Miért kerülnek gondozásba a nők sokkal rosszabb állapotban, mint a férfiak? Mi áll a nők szerhasználatának hátterében Magyarországon? Dr. Kaló Zsuzsát, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docensét kérdeztük.
Miközben Magyarországon a drogfogyasztók büntetésének fokozása és a kábítószerekről zajló konstruktív társadalmi párbeszéd kormányzati ellehetetlenítése zajlik 2025-ben, addig a csütörtökön Lisszabonban bemutatott 2025-ös EU-drogriport megbízható adatokkal igyekszik a bel- és igazságügyi munka mellett a egészségügyi szempontokat, ártalomcsökkentést, kannabiszlegalizációt sőt, a pszichedelikus kutatásokat is elősegíteni a tagállamokban.
Váratlan helyről jöhet a megoldás: egy kis génmódosítás kellett csak ahhoz, hogy a muslicák is rácsússzanak a kokainra, és ezzel egy fontos „eszköz” kerüljön a kutatók kezébe. Végső soron akár a kokainfüggőség is kezelhető lehet az így nyert megállapításokkal.
Minden társadalomnak el kell döntenie, hogy a szigor vagy a segítés útját választja – Magyarország a drogfogyasztás büntetése mellett döntött, a gyógyítás helyett a szenvedés útját választotta. Milyen hatásai vannak a kriminalizációnak, és milyen eredményeket értek el azok az országok, amelyek a szerhasználatot nem rendészeti, hanem közegészségügyi problémaként kezelik? Rácz József pszichiáter, addiktológiai szakértő, egyetemi tanár, az MTA doktorának írása.
A keddi törvényhozási nagyüzemben megszavazott módosítók egyike több törvény rendelkezéseit írta át és egészítette ki a kábítószerek terjesztésével és fogyasztásával kapcsolatban is. Az eddig is szigorú drogtilalmat kizárólag még keményebb büntetéssel és elrettentéssel érvényesítené a kormány.
A Tisza elnöke ismét elévágós manőverbe kezdett, szerinte azon sem érdemes meglepődni, hogy ha találnak egy széfet, vagy egy offshore-számlát a nevén. Beszélt állítólagos bennfentes kereskedelmes ügyéről is: „ha véletlen ezzel börtönbe tud záratni, lelke rajta” – üzente a miniszterelnöknek.
A Központi Nyomozó Főügyészség szerint nem igaz, amit a feljelentésekben állítottak, hogy sokkolót használtak volna a férfival szemben, és nem törték el az állkapcsát sem.
A teremtési sorrendet ugyan nem írták bele az Alaptörvény 15. módosításába, de a Pride tiltásának kulcsát, a drog elleni harcot, a kettős állampolgárok kiutasíthatóságát és a készpénz védelmét gránitba vésték.