Az Országgyűlés keddi ülésén több törvény részleteit is módosították a kormány kábítószerekkel szembeni „zéró toleranciája” jegyében. Az idén kinevezett drogügyi kormánybiztos, Horváth László által benyújtott módosító szigorítások hosszú sorából állt, pedig a magyar kábítószer-szabályozás eddig sem számított liberálisnak.

A kormány azután kezdett hangos kampányba az itthon eleve illegális tudatmódosítók használói ellen, hogy Orbán Viktor évértékelő beszédében a nemzetet fenyegető új veszélyek egyikeként jelölte meg a drogokat. Azóta már az Alaptörvénybe is bekerült a drogtilalom, de az illegális tudatmódosítókkal szembeni fellépés valójában a Büntető törvénykönyv, a rendőrségi törvény és más jogszabályok rendelkezéseitől függ. Ezeket változtatták meg a most elfogadott módosítócsomaggal.

A várhatóan június 15-én hatályba lépő törvény egyik leginkább vitatott eleme, hogy a legtöbb nyugati országban nem elkövetőként kezelt szerhasználók csak akkor mehetnének elterelésre, ha feladják a rendőrségnek azt, akitől a szerhez jutottak, ha pedig ebben a hatóságot félrevezetik, azzal hamis vád bűntettét követik el.

Elterelésre csakis akkor van lehetőség, ha valakit csekély mennyiséggel kaptak el, és ezentúl ilyen esetben is legfeljebb kétszer élhetnek az elterelés jelentette második (és harmadik) eséllyel, noha korábban ez két évenként „nullázódott”.

Feltűnően szigorú az a rendelkezés is, ami szerint a kábítószer-kereskedelemre használt ingatlanokat és járműveket elkobozhatóvá teszi. A kábítószer-kereskedelemmel vagy termeléssel kapcsolatba hozható üzleteket pedig ideiglenesen bezárathatják.

Az emberölést is nagyobb szigorral – az alapeset öt-tizenöt évével szemben tíztől húsz évig terjedő vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel – büntetik mostantól, ha az elkövető tette előtt „azzal összefüggésbe hozható módon” kábítószert fogyasztott. A „tettel összefüggésbe hozható” kábítószer-fogyasztás egyébként bűncselekmények és vétségek egész soránál indokol majd súlyosabb büntetést, így a könnyű és súlyos testi sértések esetén, rongálásnál vagy garázdaságnál is. A klasszikus vagyonellenes bűncselekményeknél – amilyen a lopás, rablás és kifosztás is – pedig az számít majd súlyosbító körülménynek, ha ebből kábítószerre költene az elkövető.

Öttől tíz évig ültethetik le azt is, akit oktatási intézmények területén kapnak el droggal, vagy aki fiatalkorút is bevon a tiltott szerek használatába vagy kezelésébe. Az orvosi titoktartás pedig többé nem lesz érvényes kiskorú szerhasználata esetén – erről az orvosnak értesítenie kell a szülőket.

Az „önmagát vagy mást veszélyeztető állapotban lévő, vagy magatehetetlen”, a másokat „súlyosan zaklató”, illetve a köznyugalmat „súlyosan sértő” személyeket a rendőrség ezentúl 72 órás közbiztonsági őrizetbe veheti. Az ilyen őrizet egészségügyi vagy „kijózanító intézményben”, de akár fogdán is telhet.

A – bizonyos elemeiben kétharmados többséget igénylő – javaslat 144 igen szavazattal, 20 nem ellenében, 12 tartózkodás mellett ment át.