Egy éve még a 10 százalékos inflációt is nehezen tudtuk elképzelni, ma már a 20-at sem lehet kizárni. Hol lehet a folyamat vége? Ha egy válság állítja meg a drágulást, az mennyire fog fájni? Vendégünk Farkas Zoltán, a HVG munkatársa és Nagy János, az Erste Bank makroelemzője.
Drágul az energia, több helyen rossz volt a búzatermés az aszály miatt, ami további áremelést okoz a kenyér és a péktermékek esetében. Az aszály az állattenyésztőket is sújtja, ennek nyomán a hús is drágulhat.
Közvetlenül a felvételi ponthatárok kihirdetése előtt Budapesten a téglaépítésű albérletek átlagos bérleti díja 125–350 ezer forint, a paneleké 130–290 ezer forint között mozgott, kiadó szobákat pedig közel 35,5–118,5 ezer forintért kínáltak.
Soha nem adtak még el annyira sok használt autót az országon belül, mint az idei első félévben. Az autógyárak kapacitásproblémái mellett a gyenge forint is erre tereli a vásárlókat, így viszont még durvábban nőnek az árak.
Rég nem látott szintre nőtt az európai infláció, az áremelkedést a kontinens keleti része húzza fel igazán.
A mostaninál is sokkal durvább, az EU legmagasabbja volna a magyar infláció az állami beavatkozás nélkül – számolt a GKI.
Budaörsön például száz forinttal lett több a napidíj az óvodákban.
Júniusban 11,7 százalék volt az infláció, a gyorsan változó tételektől szűrt maginfláció 13,8 százalékra gyorsult. Legjobban az élelmiszerek drágultak, összességében egy év alatt 22,1 százalékkal. Ezen belül például a kenyér ára 40 százalékkal ment föl, a tejé 25 százalékkal.
A nyugdíjakat évről évre megemelik annyival, amennyi az infláció, ez azonban most azt jelenti, hogy az élelmiszerek árának száguldását nem tudják követni a nyugdíjak. Ráadásul hiába ad a kormány év közben extra nyugdíjkiegészítést, amikor igazán elszálltak az árak, akkor még a szándékosan alultervezett inflációval megemelt nyugdíjból kellett valahogy kigazdálkodni a drágább ételt.
Piaci átalakulásra van szüksége az autóiparnak a túléléshez.
Az elmúlt néhány hónapban többet drágultak az élelmiszerek, mint a 2010-es években összességében. De ez azt is jelenti, hogy többet is kell dolgozni azért, hogy megvásároljuk őket? Visszamentünk egészen 1989-ig, hogy megnézzük, az elmúlt 33 évben a fizetések növekedése mennyivel tette egyszerűbbé az élelmiszerek vásárlását.
Az eddiginél sokkal magasabb inflációs előrejelzést tett közzé az alapkamaton is nagyot emelő MNB; a hőhullám alatt vízhiány lett a budai agglomerációban; Pest és Nógrád megye sok településén eközben a hulladék szállítása akadozik. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
De legalább lesz elég.
Aki a jégkrémnél és az ízesítőkkel, színezékkel telenyomott fagylaltnál többre vágyik, egyre kevesebb helyen talál majd ilyet. Az alapanyagnak már itt is napi árfolyama van, az energia pedig csak annak nem drágult, akit még köt a szerződése. Ráadásul csalódnia kell annak is, aki úgy spórolna, hogy lemond a minőségről: a silányabb minőségű fagylaltot készítők is felzárkóznak árban a drágákhoz.
A vendéglátósok ugyanakkor tisztában vannak vele, hogy egy ekkora emelést követően elmaradoznának a vendégeik.
Az üzemanyagok árának emelkedését is kifizettetik az utazókkal.
Miközben azt hallgathatjuk, hogy a háború miatt jár az egekben az infláció, és máshol sem jobb a helyzet, a számok azt mutatják, hogy már 2021 végén is az EU egyik legnagyobbja volt a magyar drágulás, és most is sokkal rosszabbul állunk a nyugatiaknál. Az olcsó energia annyira elég, hogy a régiónkhoz képest elviselhetőnek tűnjön a magyar infláció, és nőjön az esélye annak, hogy még akkor is nagy legyen az itteni drágulás, amikor Európa legtöbb más helyén már visszatér a nyugodt időkben megszokott szintre.
Egyre drágábban jutnak hozzá a boltok az árukhoz, ez pedig érezhető abban is, amit a vásárlókkal megfizettetnek.
Megállíthatatlanul száguldanak az ipari termelői árak.
Egyetlen hónap alatt majdnem ötödével drágult a kenyér – ez talán a legsokkolóbb tapasztalata júniusi bevásárlókörünknek. A fixált árú finomlisztből persze bárki süthet magának fix rezsiár mellett, ám még így is egyéves szintre elegendő inflációt hozott össze egy hónap alatt a hazai élelmiszer-kiskereskedelem.
