Májusban a 10,8 százalékos magyar infláció az EU kilencedik legmagasabbja volt, és ugyan júniusról minden uniós ország még nem adta ki a maga adatát, azt már tudjuk, hogy a magyar áremelkedés gyorsult, 11,7 százalékosra. A GKI Gazdaságkutató Zrt. most úgy számolt: ha nem lennének az árrögzítések, az EU legmagasabbja, 31 százalékos lehetne a magyar infláció.

A számításuk szerint ha a földgáz ára világpiaci lenne, csak ez önmagában 8,5 százalékponttal megdobná az inflációt, az üzemanyagok árának elengedése pedig 4,4 százalékponttal. A villamos energia esetében ez a hatás 2,4, az élelmiszereknél pedig 1,9 százalékpontos.

Háztartásokra lebontva ez azt jelenti, hogy ha a földgázért a piaci árat kellene fizetni, az 10 ezer forint pluszkiadás volna havonta átlagosan egy főre, a villamos energiánál 2800, az élelmiszereknél 2150 forint jön ki átlagban. Az üzemanyagnál egy főre 5 ezer forint volna a többletköltség, de mivel autót nem mindenki használ, érdemesebb itt azt nézni, hogy járművenként 20 ezer forint volna az átlagos pluszkiadás.

Azt mi is bemutattuk, hogy a magyar infláció egészen más, mint a kontinens többi országában látható drágulás: mindenhol máshol (Máltát kivéve) az energia drágul nagyon, nálunk azt mesterségesen alacsony áron tartják, ellenben az élelmiszereink drágulása az egyik legnagyobb Európában, és az iparcikkek, valamint a szolgáltatások is jócskán az európai átlag fölött drágulnak.