Nincs megállás, egyre drágábbak az albérletek
Gyakorlatilag állandósult a drágulás az országos albérletpiacon – derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből.
Gyakorlatilag állandósult a drágulás az országos albérletpiacon – derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből.
A szakértő szerint a piac korrigált, a beszerzési láncok átrendeződtek, az Ukrajnában megsemmisült gyártókapacitást más forrásokból pótolni tudták a kereskedők.
Havi alapon 8 százalékot meghaladó mértékben drágult a kenyér és a rizs – ez a legszembetűnőbb tapasztalatunk az után, hogy újra végignéztük csaknem húsz, mindennapi élelmiszer árát a hazai láncoknál. Böngéssze át táblázatunkat és grafikonjainkat!
A szövetségi elnök szerint a javaslatban megfogalmazott áremelés tűréshatáron belül van.
A csaknem egy éve elindult jegybanki kamatemelések hatására egy 10 millió forintos piaci lakáshitel havi törlesztőrészlete 35 százalékkal is magasabb lehet, mint tavaly ilyenkor. Ráadásul még örülhetünk, ha felvehetjük a jövedelmünkkel ugyanazt az összeget, mint 2021. májusában.
A drágulás oka, hogy kisebb területen termelték idén a gyümölcsöt, és a megugró termelési, szállítási és munkaerőköltségeket is be kell építeni az árba.
Az ellátási nehézségek, dráguló alapanyagok kihatnak a fagylaltkészítőkre is. Ennek nyomán emelkedik a fagyigombócok ára, 300-450 forint alatt nem is éri meg, de már nem számít kivételnek az 500 forintos ár sem.
A búza tonnánkénti ára a duplájára nőtt a háború miatt.
Az infláció is tehet az ugrásról, hiszen az élelmiszer- és szállásárak is belejátszanak a költségekbe. Akad olyan étkezési szolgáltató, aki már nem szívesen ad előre árajánlatot a táboroknak, hiszen nem látják, hogy fognak emelkedni alapanyagáraik.
Míg egy éve a 20–30 milliós lakásokat keresték a vevők a fővárosban, most már a 30–50 millió közöttieket.
Bár az inflációt mindenki úgy érzi meg, hogy megdrágulnak a vásárlásai, nagyon nagy különbségek vannak az áremelkedés okai között, így pedig a megoldási lehetőségek is mások. A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunk mostani részében az inflációs elméleteket és a pénzromlás különböző fajtáinak besorolásait járjuk körbe.
Drágább az üveg, drágább a csomagoláshoz használt papír, emelkedik a műtrágya és a vegyszerek ára is. Ársapkás üzemanyagot csak a traktorba tankolhatnak közvetlenül, így többször kell a kútra járni a gyakran távoli dűlőkről, és kevés a munkaerő is. Mindezek nyomán a bortermelők is áremelésre kényszerülnek, de a piac korlátokat szab.
Megállíthatatlanul száguld az infláció, áprilisban már 9,5 százalékos volt. Még márciushoz képest is látványos volt az árak emelkedése.
Az autógyárakat több csapás is érte az elmúlt időben, ez gyűrűzött le a használtautó-piacra.
A benzin és a dízel ára az idén lépte át először a literenkénti 2 eurós határt az országban.
Ez hivatalos adat, a valóságban az infláció magasabb lehet. Miért a gyors áremelkedés, amely októberre a száz százalékot is elérheti?
Több élelmiszerre vagy több, az oroszoktól függetlenül megtermelhető üzemanyagra van nagyobb szükség? Állati takarmány, etanol és biodízel, vagy több kenyér? Az orosz olajembargó fokozott aktualitást adhat ezeknek a kérdéseknek.
Az élelmiszeripari költségnövekedést a fogyasztói árakba is be kellene építeni.
Az orosz-ukrán háború áll az áremelkedés hátterében.
Robbanásszerű, akár 30 százalékos drágulás is elképzelhető a főzdék szövetsége szerint.