#egészség 2025

Keczéry Attila háziorvos: „Az egy orvos, egy nővér ideje lejárt”

Alaposan megbolygatja a háziorvosi rendszert a kormány új rendelettervezete, de Keczéry Attila, a Magyar Orvosi Kamara titkára szerint a kompetenciabővítés főleg a szakorvosok és a betegek életében hoz változást. A kormány tervei ugyan pozitívak, de sok fontos részlet így is kimaradt. Miért lenne célszerű a szakma szerint, ha antidepresszánsokat is felírhatnának a háziorvosok? Van-e realitása a háziorvosi ultrahangvizsgálatnak? Hogyan lehetne igazán megreformálni az ellátást?

Az időben felfedezett daganat krónikus betegséggé szelídíthető – mi az, amit megtehetsz?

Bár Magyarországon a 45–65 éveseket hívják emlőszűrésre, a fiatalabb és az idősebb korosztálynak is járnia kellene. De kinek javasolt az ultrahang, a mammográfia vagy a tomoszintézis? Mit jelent a denz típusú mell, ami a nők 40 százalékának van, és hogyan szűrik az implantátummal ellátott mellet? Tóth Mónika Anna radiológus, klinikai főorvos mondta el.

Pető Botond sztárgyógyszerész: Az orvosok és a patikusok is tehetnek a gyógyszerfüggőségekről

Az egészségügyi rendszer úgy működik, hogy nem a problémák kiváltó okát próbáljuk megoldani, hanem a tüneteket kiiktatni; ezért írnak fel vérnyomáscsökkentőt annak, akinek a szíve nem egy 120 kilós testre lett tervezve – mondja Pető Botond gyógyszerész, akit közel 300 ezren követnek a közösségi médiában. Mit szól ahhoz a véleményhez, hogy a gyógyszeripar élősködik az embereken és megbetegíti őket? Miért életveszélyes tévhit, hogy az allergiás reakcióra jó a kalcium? Milyen ígéretes kutatási eredmények írhatják át a cukorbetegség gyógyszerelését?

Tényleg három hét alatt izompacsirták lehetünk a tajcsitól?

Gyors fogyást, kockahasat, jobb egészséget ígérnek azokban az AI generálta videókban, amelyekben újabban tajcsizásra biztatják az embereket. De vajon mennyi igaz ebből? És mi az, amire tényleg jó a tajcsi?

Már az sem mindegy, hol mérik a vérnyomást – mekkora most a küszöbérték?

Új irányelveket vezetett be a Belügyminisztérium: nem mindegy, hogy otthon mérjük-e a vérnyomásunkat, vagy a rendelőben. Hol, meddig számít „jónak” a vérnyomás, és mi az oka annak, hogy az USA-ban más ajánlások érvényesek? Milyen életmódbeli változtatásokkal léphetünk fel a hipertónia ellen? Mit kell tudni a gyógyszerekről? A Pécsi Tudományegyetem professzora, Csiky Botond nefrológus, hipertonológus válaszolt.

„Nagyon közel vagyunk valamiféle kollektív kiégéshez” – hogyan találjuk meg újra az egyensúlyt?

Világszerte nő azoknak a száma, akik már abban sem bíznak, hogy a gyerekeiknek jobb életük lesz – a 20. század embere ezzel még nem így volt. A politika területén is nagyfokú kimerültségnek lehetünk tanúi: ki akar manapság jobb világért küzdeni? Hartmut Rosa német filozófus szerint az elidegenedés felé vezető gyorsulásra nem a lassulás a gyógyír, hanem a rezonancia.

A szexualitás jóval több, mint szexuális aktus, de a magyar fiatalok félelmetesen alulműveltek a kérdésben

Magyarországon riasztó mértékben nő a tizenéves anyák aránya és terjednek a nemi betegségek. Mitől fosztják meg a „családi életre felkészítő” szexuális nevelésben részesülő magyar gyerekeket, és miért baj, ha csak a biológiaórán kerül szóba a szex? Mi a helyzet Romániában, ahol a miénknél is rosszabbak a tinédzserterhesség mutatói, milyen változást hozott a lengyel iskolákban a konzervatív kormány leváltása, és hogyan jár elöl jó példával Ausztria?

„Néhány nap alatt be fog telni az előjegyzés decemberig” – november 1-től államosítják a CT-MRI vizsgálatokat, de az ellátás nem fog menni a magáncégek nélkül

Novembertől az állam nem tart igényt azokra a magánszolgáltatókra, amelyektől eddig CT- és MRI-vizsgálatokat vásárolt. Az Országos Kórházi Főigazgatóság állítja, az átállás zökkenőmentes lesz, de vannak kivételezett magánszolgáltatók, ami arra utal, hogy ezen a területen az állam nem képes nélkülük boldogulni.

„A hímvessző a szív antennája” – így hat az elhízás a férfiszervezetre

Hogyan előzhető meg a prosztata jóindulatú megnagyobbodása, az urológiai daganatok, és mit jelent pontosan a férfiklimax? Hogyan hat a tesztoszteronra a zsírszövet, és milyen új típusú páciensek adják egymásnak a kilincset a rendeléseken? Miért kell őszintén beszélni a potenciazavarról, és hogyan kezelhető? Ezekről is beszélgettünk Takács Tamás urológus-andrológussal.

Háziorvos is felírhatja majd a cukor- és szívgyógyszereket, a jövőben akár ultrahangozhatnak is a rendelőben

Jelentősen növeli a háziorvosok kompetenciáját a kormány új rendelettervezete, melyet már idén elfogadhat az Országgyűlés. A jövőben több olyan gyógyszert, és laborvizsgálatot is felírhatnak majd a családorvosok, ami miatt eddig szakorvoshoz kellett menniük a betegeknek. A távolabbi tervekben a háziorvosi ultrahangvizsgálat is szerepel, a képzések már januárban kezdődhetnek.

Milyen vitaminokat szedjen, aki gyerekre vágyik? És muszáj-e lefogynia?

Ráfeszülni nem kell, de némi odafigyelés nem árt, ha egy pár a gyerekvállalás mellett dönt. Az egészséges életmód alapvető, de van, amikor nehéz eldönteni, hogy mi az, ami csak a stresszt növeli, a terhesség esélyét nem. Gyurkovics Bence szülész-nőgyógyásszal beszélgettünk.

„Hirtelen megváltozik az anya számára a világ” – honnan tudhatjuk, hogy ez csak baby blues, szülés utáni depresszió, vagy már pszichózis?

Magyarországon 10–25 százalékra teszik a szülés utáni depresszió előfordulásának gyakoriságát, de az érintetteknek csak töredéke jut ellátáshoz, különösen úgy, hogy közben a kisgyermekétől sem kell elszakadnia. Ebben végez úttörő munkát a János-kórházban működő Együtt Baba-Mama-Papa program. Kurimay Tamás pszichiáter professzorral, a program alapítójával a betegség tünetei és kiváltó okai mellett arról is beszélgettünk, gazdaságilag miért lenne indokolt, hogy az országban három–négy ilyen centrum működjön.

A hormonpótlás megöl, vagy megmenti az életemet?

„Világszerte egymilliárd érintett nőről beszélünk. Mégis teljesen egyedül éreztem magam” – írja Naomi Watts Oscar-jelölt színésznő megejtően őszinte könyvében, amelyben összefoglalja a menopauzával folytatott több évtizedes küzdelmét. Mire jutott a színésznő a hormonpótlással kapcsolatban? Milyen esélyei vannak egy átlagos helyzetű nőnek tünetei enyhítésére, ha egy Naomi Wattsnak is évekbe telt, hogy hozzájusson a megfelelő terápiához?

Nem statiszták vagyunk saját öregedésünkben – milyen sejtszintű mechanizmusok befolyásolják, hogyan múlik az idő felettünk?

Képzeljük el testünket úgy, mint egy várost. A fiatal városban minden olajozottan működik, a vezetékek rugalmasak, a jelzések tiszták, a szemét nem gyűlik fel a sarkon. Aztán évről évre apró hibák adódnak. A kutatók az öregedés ismérveinek, angolul hallmarks of agingnek nevezik azt a tudományos keretrendszert, amelyben megmutatkozik, milyen mechanizmusok befolyásolják az öregedést, hogyan hatnak ezek a folyamatok egymásra, és hol van esély beavatkozni a folyamatokba.

Rékassy Balázs: A kormány maradi, kommunista hozzáállása az egészségügy egyik rákfenéje

Ártalmas az a hozzáállás, miszerint egy orvos fizetését pusztán az határozza meg, hány éve dolgozik – mondja Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser, aki szerint Takács Péter jó szakember, de online politikai kommunikátorként csak ront a rendszeren – a bocsánat kifejezés pedig kiveszett a kormány szótárából. Mit gondol a Tisza egészségügyi kampányáról, mi az értelme a CT-államosításnak, és hogyan igyekeznek kiegyenesíteni a fővárosi betegutakat?

Egyre több a bizonyíték arról, hogyan teszik mentális ronccsá a katonákat saját fegyvereik

Bár a hadseregek nem foglalkoznak ezzel problémával a nyilvánosság előtt, a tudomány kezdi megérteni azoknak az agysérüléseknek a mechanikáját, amelyek sok katonánál mentális problémák széles skáláját okozzák a hallucinációktól a súlyos depresszión át az öngyilkosságig. Sikerült azt is megfejteni, hogy a jelenséget a katonák által használt fegyverek lökéshullámai váltják ki. Milyen fegyverek a legveszélyesebbek? Hogyan alakulnak ki ezek a sérülések, mik a rövid és hosszú távú következmények, és meg lehet-e előzni a problémát? Büki András idegsebész professzor segített megérteni.

Amikor 50–60 éves korban javulni kezd a szem, az nem jelent jót

Ötvenéves kor felett egyre gyakrabban fordul elő, 70–80 éves korra pedig szinte mindenkinél kialakul valamilyen fokú szürke hályog. Jó hír, hogy ez a szembetegség száz százalékban gyógyítható – mégis ez az egyik vezető vaksági ok. Mi a szürke hályog legfurcsább tünete? Mennyit kell várni a műtétre? Milyen életmóddal lehet késleltetni a kialakulását? Daróczi János szemész főorvossal beszéltük át a témát.

Minden harmadik európai orvos és ápoló depressziós a WHO szerint

Egy friss jelentés szerint nemcsak a szorongás és az alkoholfüggőség, hanem a zaklatás is nehezíti az egészségügyi dolgozók helyzetét.

Azt a szót, hogy „rák”, sosem mondja ki – szakorvosok a daganatos betegségek gonoszságáról és mai magyar valóságáról

Az onkológia rákfenéje a betegút – mondja Szántó István onkológus, aki 46 éves praxisa során sem tudta megszokni a rák gonoszságát. Hogyan közli a diagnózist? Miért maradhat sok eset ellátatlanul? Miért elhibázott a mellrákszűrés protokollja Magyarországon Újhelyi Mihály plasztikai sebész szerint? Milyen, amikor a páciens mosollyal távozik az emlőrekonstrukció után? Az onkológussal és a plasztikai sebésszel a hajlamosító génmutációkról és a különféle szűrési lehetőségekről is beszélgettünk.

Hegedűs Zsolt szerint hét szuperkórházat alakítana ki a Tisza Párt az első ciklus alatt

A párt egészségügyi szakpolitikusa elmondta: az átalakítás nem feltétlenül hozna magával kórházbezárást.

1 2 3 4 ... 9