„Jobban félnek tőlünk, mint a fogorvostól, pedig nem kellene” – mondja Ónody Péter proktológus. Sokan ugyanis csak akkor jelennek meg a szakrendelésen, amikor már komolyabb fájdalmuk vagy vérzésük van, pedig európai szinten lehangoló a magyar statisztika.
A magyar lakosság 25–30 százaléka él valamilyen krónikus fájdalommal. Előfordul, hogy az orvosi beavatkozások és a gyógyszerek már nem segítenek. Ilyenkor a pszichológiai és pszichiátriai terápiák jelenthetnek megoldást. Stoll Dániel pszichológussal beszélgettünk.
Nemcsak az idősebbeket érinti a mindennapokat megkeserítő probléma, de néhány egyszerű módszerrel lehet tenni ellene.
Tényleg több nő lesz mellrákos ma, mint húsz évvel ezelőtt? Mit él át a beteg, amikor kézhez kapja a diagnózist? Hogyan érinti a nők identitását és testképét a betegség? Mire van szüksége a betegnek, és ehhez képest mit tud nyújtani az orvos? Érdemes orvost váltani, ha nincs meg a „kémia”? Ezekről a témákról is szó esett a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.
„Egyen kevesebbet, mozogjon többet” – aki túlsúllyal küzd, gyakran megkapja ezt a jó tanácsot, a szervezet azonban nagyon nehezen engedi el a felszedett kilókat. Miben téved sok orvos is az elhízással kapcsolatban? Hogyan működik a fogyás matematikája? Mennyi ideig tart a szervezetnek, amíg „sajátjának érzi” az elért álomsúlyt? Mikor alkalmaznak gyógyszeres terápiát? Sipos Anikó belgyógyász, diabetológus, obezitológus, a Szent Kristóf Szakrendelő ambulanciavezető főorvosa mondta el a HVG-nek.
A magyar lakosság 40 százalékát érinti az a titokzatos, de a kutatók által egyre inkább megismert betegségcsoport, amelyet a bél-agy kölcsönhatás zavarainak szoktak nevezni. Hogyan befolyásolja a bélmikrobiom a hangulatot, milyen mentális zavarokkal járhat együtt ez a betegség, és hogyan adhatják át a hajlamot az anyák a gyermekeiknek? Mik a legfőbb tünetek, és milyen kezelési lehetőségek vannak? Czimmer József, a Pécsi Tudományegyetem docense, a Funkcionális Gasztroenterológiai Labor vezetője mondta el.
Nem mind egzotikus és drága, de mindegyik segít fenntartani a bélmikrobiom egyensúlyát. Az alábbi élelmiszerek gyakori fogyasztását javasolja a gasztroenterológus és a dietetikus is.
A Szent János kórháznál indította szombati kórháziadomány-átadó rendezvényét Magyar Péter.
Egészségesebbek lennének-e a magyarok, ha a kormány inkább edukációra költené a propagandára elégedett milliárdokat? Melyik párt vállalná fel, hogy a túlsúlyos emberek fizessenek magasabb tb-járulékot, ha a magyarok 60 százaléka el van hízva? Lehet-e szegényen is egészségesen élni? A Kösz, jól legújabb adásában Schwab Richárd és Zacher Gábor volt Bánhalmi Kata vendége, és korántsem értettek mindenben egyet.
A pszichiátriai szakmában az öngyilkosság az egyik legnehezebb, legfájdalmasabb kérdés, amivel foglalkozni kell, de össztársadalmi feladat is – erről beszéltek szakemberek az öngyilkosság megelőzésének világnapja alkalmából. Habár a számok alapján valóban történtek pozitív fejlemények az elmúlt évtizedekben, a hazai tendenciából két törés is kiolvasható, és az ellátórendszer súlyos problémákkal küzd. A legerősebb rizikófaktorok mellett arról is fontos tudnunk, hogyan beszéljünk erről a témáról kegyelettel, mégis edukatívan a nyilvánosságban, a máig jellemző stigmatizációnak ugyanis pusztító ereje van.
Új drogprevenciós programot hirdetett a rendőrség és a drogügyi kormánybiztos, de a terv inkább annak beismerése, hogy hiba volt kitiltani a megelőzésben, felvilágosításban fontos szerepet játszó civileket az iskolából. Az kérdéses, egyáltalán mi maradt a civil prevenciós szakmából, amit az elmúlt évek kitartó munkájával szinte nullára sorvasztottak a kormányzati döntések. Ami biztos: a drogprevenciót továbbra is elsősorban rendőrökre építenék.
Több kutatás is arra jutott, hogy a tartós hőségnek való kitettség felgyorsíthatja a biológiai öregedést. Azok, akik extrém meleg helyeken élnek, biológiai életkorukat tekintve akár 14 hónappal idősebbek lehetnek, mint azok, akik a hűvösebb régiókban laknak. És nem is csak ez az egyetlen veszélye a forróságnak.
Egy péksütemény is lehet tápláló, néha a csoki is belefér, és a földimogyorón, olajos magvakon kívül nincs tiltólistás étel – kevés szabálya van annak, hogy mit csomagoljunk a gyerekeknek, sok szülő és pedagógus azonban tévhitekre alapozva szigorú kereteket szab, emiatt gyakori az ítélkezés és a megszégyenítés. Gyermekdietetikus és pedagógusok segítségével próbáltunk meg eligazodni az uzsonnásdobozok és a gyermekétkeztetés útvesztőjében.
A kezeletlen 2-es típusú cukorbetegség akár lábamputációhoz is vezethet, és Magyarország ebben élen jár. Azoknak viszont, akik résen vannak, van esélyük visszafordítani a diabéteszt. Hogy pontosan hogyan, arról Kis János Tibor diabetológust, az Észak-budai Szent János Centrumkórház főorvosát kérdeztük.
A gyermekgyógyításban részt vevő orvosokon kívül fiatal nővéreket, mentősöket, asszisztenseket is lehet jelölni szeptemberben a K&H gyógyvarázs jövő gyógyítói pályázat díjára.
Rengetegen követnek speciális étrendet, többségük egészségügyi okok, például laktóz-, glutén- vagy másfajta érzékenység miatt. De miért okozhatnak szorongást a különféle diéták? Hogyan válhat az életmódváltás egyfajta „kapcsolati mérőeszközzé”, és miért tévút, ha fogyókúraként tekintünk a mentes étkezésre? Milyen hatással van a gyerekekre, ha kiskoruktól fogva figyelniük kell arra, hogy nem ehetnek meg bármit, amit a társaik igen? Ezekről is kérdeztük Czecz Fruzsina gasztropszichológust nemrég megjelent könyve kapcsán.
A rák elleni küzdelmet, és ezáltal az életbiztosítások piacát is felforgathatják az olyan tudományos innovációk, mint az mRNS és a mesterséges intelligencia. Mikorra jutunk el oda, hogy a rák már nem rettegett betegségként lesz számontartva? Mennyivel nőhet a várható élettartam a daganatok visszaszorításával? Hogyan teszi olcsóbbá az életbiztosításunkat az MI? Szakértőkkel beszélgettünk.
Az egyik legösszetettebb népbetegségről még mindig nem tudni, hogyan és miért alakul ki. Nem ismert az sem, hogyan lehetne gyógyítani, de jövőre már más betegségként fognak rá tekinteni, mint eddig. Az irritábilis bél szindróma legalább 300 ezer magyar életét keseríti meg, a betegek frusztráltak és gyakran az öngyógyítást választják, ha már nem látnak más kiutat.
A videós közéleti influenszer szerint a sok rosszindulatú kommentelő miatt is fontos beszélni a közel kétszázezer magyar nőt érintő betegségről.
A gyakorlatsor egyszerű, egészségügyi előnyeit pedig közel 20 évnyi kutatás eredményei támasztják alá.
