Az vagy, amit megeszel és megiszol – rendszeresen, válogatva, változatosan!
Ahogy szinte minden esetben, az egyik első lépés most is az étkezési szokásaink felülvizsgálata. Számtalan szak- vagy ismeretterjesztő cikk és könyv született már az egészséges táplálkozás fontosságáról, nem is beszélve a fogyókúrás tippek szinte megszámlálhatatlan mennyiségéről. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy amikor a betegségek megelőzéséről beszélünk, és ennek tudatában vizsgáljuk meg hűtőszekrényünk tartalmát, ne a gyors fogyás délibábja lebegjen a szemünk előtt! Jelen esetben ugyanis nem az önsanyargatás a cél, hanem testünk megfelelő táplálása.
Hogyan is nézzen ez ki? Az első és legfontosabb szabály a rendszeresség. Étkezzünk naponta ötször: a három főétkezés, vagyis a reggeli, ebéd, vacsora közé iktassunk be még két alkalmat. Így nemcsak azt kerülhetjük el, hogy túlzásokba essünk – akár arról van szó, hogy túlesszük magunkat, akár arról, hogy teljesen megfelejtkezünk az ékezésről –, de a vércukorszintünk sem esik le vagy épp ugrik fel hirtelen.
Mit nevezünk civilizációs betegségnek?
A 20-21. század fordulóján bizonyos betegségek előfordulása a korábbiak sokszorosára növekedett különösen a városi lakosság körében, a kialakulásukban ugyanis jelentős szerepet játszik az életmód. A mozgásszegény életvitel, a stressz, a tápanyagokban és élelmi rostokban szegény, zsírokban és finomított cukrokban gazdag étrend, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás a legfontosabb tényezők. A fentiek miatt kialakuló betegségeket összefoglaló néven civilizációs betegségeknek nevezzük. A szakemberek szerint ezek közé tartoznak bizonyos daganatos megbetegedések, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az elhízás, a különféle ízületi bántalmak, a csontritkulás, az alvászavarok, a pánikbetegség és a depresszió is. | A hétköznapi teendők közepette igazán csábító csak gyorsan bekapni valamit: egy pizzaszelet, egy hamburger egy adag sültkrumplival, vagy épp egy cukrokban igencsak gazdag péksütemény. Ugyan ezek az ételek elnyomják pillanatnyi éhségérzetet, de akár röpke egy óra múlva már újból éhesek lehetünk. Mindez, ahogy már fent is említettük, jelentős vércukorszint-ingadozást okoz, ugyanakkor az emésztésünknek sem tesz éppen jót, ha gyakran nyúlunk ilyen ételek után. Persze ez nem azt jelenti, hogy alkalmanként ne engedhetnénk meg magunknak, de a lényeg az, hogy inkább válogassunk a lehetőségeink közül. Ha egy szénhidrátban gazdagabb ételt fogyasztottunk, akkor figyeljünk arra, hogy a következő alkalommal valami rostos ételt együnk, például zöldségeket vagy gyümölcsöt. Természetesen a fehérjékről se felejtkezzünk meg: szerencsére ezek bevitele már a különböző ételérzékenységek vagy életmódbeli különbségek figyelembevételével is megoldható.
Ha megtehetjük, akkor készítsük magunknak az ételeinket: napokra lebontva akár heti menüt is összeállíthatunk, így még egyszerűbb lesz nyomon követnünk, milyen típusú ételeket fogyasztottunk. Ez a módszer a bevásárlólista összeállításában is segítségünkre lehet, a tudatos és megfontolt vásárlás pedig a leghatásosabb pénztárcakímélő praktikák egyike.
Magyar, indiai, kínai, thai – mi a közös nevező?
Természetesen a fűszerek. Egy kis csípős paprika, chili, némi curry vagy cayenne bors, hagyományos vagy római kömény, esetleg egy kis ötfűszer-keverék még beleférhet. Tény, hogy az említett konyhák klasszikus vagy épp újragondolt ételei a legízletesebbek közül valók. Azonban itt is az arányokra kell figyelnünk: ha egyik nap pörköltet ebédeltünk, akkor másnap lehetőleg ne indiai lencsét vagy épp valami hihetetlenül fűszeres kínait együnk, mert ezek nagyon megterhelőek lehetnek az emésztésünknek, így kellemetlen perceket okozhatnak a mellékhelyiségben.
Ugyanez érvényes a zsíros húsételekre is: inkább csak alkalmanként fogyasszuk őket, jól megválogatva az alapanyagokat, bőséges folyadékkal. Utóbbi nemcsak a zsíros ételek esetében fontos: a rendszeres és megfelelő mennyiségű folyadék bevitele az egészség egyik záloga. Sajnos erről is hajlamosak vagyunk elfelejtkezni, s az ajánlott napi folyadékbevitelt – tévesen – napi 4-5 bögre kávéként értelmezzük. Holott legalább két liter, lehetőleg sima víz vagy gyümölcstea fogyasztása lenne ajánlott, de semmiképpen sem cukros üdítőké vagy cukrozott gyümölcsleveké. És ha már kávé: itt is a mérték a fontos, ugyanúgy, akár csak az alkohol esetében.
Ülőmunka, mozgásszegény életmód
A sors furcsa fintora, hogy a tavasszal kialakult járványhelyzetben egyre többen kezdtek el otthonaikban, a négy fal között sportolni. Csakhogy a bezártság és kijárási korlátozások miatt még így sem biztos, hogy sikerült annyi mozgást beiktatni a mindennapokba, mint korábban, még ha akkor a „mozgás” csak annyit jelentett, hogy gyalog eljussunk A-ból B-be. Az viszont, hogy az emberek tényleg tömegesen vettek részt különböző online edzéseken, bizonyítja, hogy testünknek szüksége van a mozgásra ahhoz, hogy az alapvető élettani folyamataink rendben működjenek.
Fontos lenne, ha ez a tapasztalat rögzülne bennünk, és a normális élet visszatértével is a mindennapok részévé tennénk a testmozgást. Nemcsak az elhízás elkerülése miatt fontos ugyanis a sport, hanem az izmok és az ízületek, a keringés, de a mentális jóllét szempontjából sem elhanyagolható a hatása. Már akár napi fél óra testmozgás is rengeteget segíthet és javíthatja általános közérzetünket!
Legyen szó akár irodai, akár home office-ban végzett munkáról, fontos, hogy időnként átmozgassuk a tagjainkat. A sok ülés nemcsak a lábainknak és a derekunknak, gerincünknek tesz rosszat, hanem sajnos az aranyér kialakulásának kockázatát is fokozza. A mozgás mellett speciális párnával is megelőzhetjük az aranyeret, ezt pedig nemcsak a munkahelyi széken használhatjuk, de ha szükséges, bárhová magunkkal vihetjük.
PR-7024-02406-640×-csalad
Phytotec Hungária Bt.