#egészségügy






A tudósok nem hittek Karikó Katalinéknak – Pardi Norbert az mRNS-vakcinák rák elleni bevethetőségéről

A gyógyszercégeknek masszív bevételük lett az mRNS-vakcinákból, ezek jelentős részét visszaforgatják a kutatásokba, így már nem évi 5-6, hanem 40-50-100 klinikai vizsgálat folyik mRNS-alapú készítményekkel – mondja Pardi Norbert, a Pennsylvaniai Egyetem mikrobiológiai tanszékének professzora, aki még 2011-ben csatlakozott a Karikó Katalin és Drew Weissman laboratóriumában zajló kutatásokhoz. Jelenleg már a saját laboratóriumát vezeti Philadelphiában, ahol vakcinák fejlesztésével foglalkoznak részben olyan fertőző betegségek ellen, mint az influenza, de vannak eredményeik az mRNS-alapú rákvakcinák területén is.





A mentődolgozók szerint nem szendvicsekre, inkább rendes fizetésre lenne szükség

Meg lehet oldani az étkezést, de valóban kevés rá az idő – kommentálták lapunknak mentődolgozók a felháborodást, miután kiderült, vidékről felvezényelt kollégáik csak két szendvicset kapnak egy műszakra. Olykor az is előfordul, hogy csak a műszak végén jutnak hozzá a magukkal hozott ebédhez. Ingyenes étkezés viszont tényleg nem jár a mentősöknek, de nem is ezt tartják a legnagyobb problémának.



„Tudom, hogy nagyon fáj, de tartson még ki egy kicsit”– a kórházba belépve a méltóságukat is leteszik a küszöbön

Az egészségügyben számtalan módon sérülhet a méltóság, egy-egy empátiát kifejező gesztus ugyanakkor csodát tesz. Hogyan lehetne humánusabbá tenni az ellátást? Miért nehéz az egészségügyben dolgozóknak túllátniuk azon, hogy a páciens nem elvégzendő feladatok halmaza, hanem ember? Hogyan lehet a demens betegeket is segíteni a méltóságuk megőrzésében? És mit várunk el a haldoklótól? Sipőcz Diána kulturális antropológussal és Zsák Éva tanatológussal, a Méltóságért Alapítvány munkatársaival ezekről beszélgettünk.