#egészségügy

Felfutóban az európai betegadatbiznisz, hol tart ebben Magyarország?

A páciensadatok kezelése, tárolása, felhőszolgáltatásként folyamatosan elérhetővé tétele hatalmas üzletnek ígérkezik – kevéssé meglepő, hogy máris sorban állnak az okostelefonjainkról ismerős óriáscégek. De vajon készen állnak a nemzeti egészségügyi rendszerek a teljes digitalizációra?



Mitől függ, hogy jár-e adókedvezmény egy súlyos betegség után?

2025-ben már akár 174 ezer forintnyi adó-visszatérítést kaphat az, akinek papírja van róla, hogy valamilyen súlyos betegségben szenved. Ezek több száz tételes listája a súlyos, csecsemőkori rendellenességektől kezdve, a daganatos megbetegedéseken át a laktózintoleranciáig terjed, az azonban a jogi szövegből nem derül ki, kinek a megítélésén múlik, elég súlyos-e egy betegség ahhoz, hogy kedvezményre jogosítson.





Kösz, jól: A rák nem egyenlő a halálos ítélettel

Miért ekkora a stigma a rákbetegség Magyarországon? Hogyan lehet megbirkózni a testi és a lelki sebekkel, vagy akár a társadalmi kirekesztéssel? Hogyan tud ebben segíteni a család, a környezet, vagy akár egy pszichológus? Merre vezet tovább az út a gyógyulás után? Erről beszélgettünk a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.






A láthatatlan járvány: már nem a szívünkkel és a keringésünkkel van a legtöbb gond, hanem az idegrendszerünkkel

Miközben a szív- és érrendszeri, valamint onkológiai betegségeket kiemelt figyelem övezi, megdöbbentően sok, több mint hárommilliárd ember szenved idegrendszeri eredetű betegségektől. Mi minden okozza ezt a jelenséget, és miért egyre nagyobb ennek az egészségügyi és társadalmi költsége? Milyen jó hírek ellensúlyozzák a riasztó adatokat? Dóczi Tamás idegsebésszel, a Pécsi Tudományegyetem professzorával beszélgettünk.


Sokáig keresgélt a kormány, amíg megtalálta Kőnig doktort, hogy bemutathassa, milyen jól működik az egészségügy

Úgy tudjuk, több egészségügyi és orvos influenszert is megkereshetett a kormány az elmúlt időszakban, hogy miniszterelnöki megbízottat találjon „a betegtájékoztatás és a betegelégedettség fejlesztéséért”. A megbízást végül sokak meglepetésére a szakmában elismert, a politikától magát tudatosan távol tartó gyermeksebész, Kőnig Róbert vállalta el. A feladat azonban nem várt kihívásokat tartogathat a számára saját szakmájában, és a politikai életben is.


Sertéskaraj margarinnal és liszttel – az árrésstop sem tesz semmit a minőségi éhezés és az elhízás ellen

Magyarországon rengetegen élnek minőségi éhezésben, vagyis kenyéren és krumplin próbálják átvészelni a mindennapokat, mivel a zöldségek és gyümölcsök egyre borsosabb árát nem tudják kisakkozni az alacsony fizetések és a magas infláció mellett. A frissen bevezetett árréstop aligha hozza el a megváltást: tíz éven belül minden második fiatal túlsúlyos lehet Magyarországon is.