Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egy salátatörvénybe került az egészségügyi intézmények beléptetőkapui és a boltok pénztárainak szabályozása.
Az országgyűlés törvényalkotási bizottsága felkarolta Simicskó István kereszténydemokrata frakcióvezető javaslatát, akit, mint elmondta, több nyugdíjasszervezet is felkeresett amiatt, hogy a boltokban nagyon sok helyen már csak automata, önkiszolgáló pénztárgépeken lehet fizetni, pedig „az idősebb polgártársainkra tekintettel kell lennünk”.
Az elfogadott módosítás szerint „az automatizált üzlethelyiség kivételével a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű üzletben folytatott kiskereskedelmi tevékenység során a kereskedő biztosítja legalább egy nem önkiszolgáló pénztárgép folyamatos rendelkezésre állását”.
Egy másik módosítás életbe lépteti az állami egészségügyi intézményekben a beléptetőrendszert, amelyről már tavaly szó volt, majd nemrég elkezdték telepíteni a beléptetőkapukat és a kamerahálózatot, készülnek a fotók.
A munkaidő betartását, az intézménybe történő be- és kilépést fogják ellenőrizni, és ez arcképazonosításon alapuló technológiára is épülhet. Az első körben azon intézményekben kötelező az alkalmazás, ahol a korábbi szabály alapján már bevezették, a további csatlakozókat pedig a kormány „a miniszternek az ágazati érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel lefolytatott egyeztetése alapján” rendeletben határozza majd meg.
Az egészségügy vezetői többször tettek már célzásokat arra, hogy szerintük egyes orvosok vagy más dolgozók munkaidőben nem a (fő) munkahelyükön tartózkodnak. Most az indoklás a betegbiztonság erősítésére, a működési rend, az ellátás biztonságos és jogszerű feltételeinek fenntartására hivatkozik, és azzal érvel, hogy így megoldható „a humánerőforrás jelenlétének valósághű, naprakész ellenőrzését a közfeladat-ellátás keretein belül”.
Minderről az országgyűlés a jövő héten szavaz. Annak, hogy ez a két téma, amelyeknek látszólag semmi közük egymáshoz, egyazon törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványként jelent meg, az a magyarázata, hogy ez egy úgynevezett salátatörvény. Címe: „Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról”. 100 oldalon 185 paragrafusban 67 törvényhez nyúl hozzá, amelyek között nincs semmilyen összefüggés. Ennek megfelelően a gazdasági bizottság ehhez benyújtott módosító javaslatait is 74 oldalon, 147 pontban írták le, és ezek közé tartozik a bolti pénztárak és a kórházi beléptetés ügye, a TAB pedig további 68 pontból álló, 45 oldalas módosító csomagot fogadott el. A képviselőknek sem könnyű eligazodniuk, hogy mikor miről van szó.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.