Ha az állam olyan kórházfejlesztést támogat, mint a miénk, azzal valójában az adófizetőknek spórol – állítja Csernavölgyi István, a Budai Egészségközpont Zrt. vezére. Az állami támogatás fejében a magánszolgáltatók is több népegészségügyi feladatot láthatnak el.
Többször nyilatkozott úgy, hogy klasszikus kórházat építenek. Mit jelent ez pontosan, és mekkora volumenre kell gondolnunk?
Komplex kórházi ökoszisztémát építünk, amely a sürgősségi kaputól az aktív járó- és fekvőbeteg-ellátáson és az intenzív osztályon át a rehabilitációig terjedő ívet jelenti. Az eddigi 7 műtő helyett 17 lesz, a 150 ágyat pedig 250-re bővítjük, és 20 ágyas intenzív osztály szolgálja majd a betegbiztonságot.
Miért szánták el magukat erre? Fejleszthették volna csupán a mozgásszervi centrumukat, nyilván rentábilisabb lenne.
Nem akarok nagy szavakat használni, de a küldetésünk része, hogy népegészségügyi problémák megoldásában is jó példát mutassunk, és bebizonyítsuk, hogy lehet jóval szélesebb körű és nagyobb progresszivitású a magánegészségügy. Bár rentabilitásban és fenntarthatóságban kell gondolkodnunk, nem lehet e szempontoknak alávetni a betegbiztonságot. Márpedig a sürgősségi és az intenzív osztály működtetése azt jelenti, hogy a legváratlanabb helyzetekre is fel kell készülni, még akkor is, ha ennek működtetése rendkívül költséges. Csak a példa kedvéért: a térd- és csípőműtéteket is nagyobb biztonságban tudjuk elvégezni klasszikus kórházi háttérrel. Lesz kardiovaszkuláris centrumunk, sebészeti és onkológiai problémákra is reagálni tudunk a jövőben.
Eddig is élesen szétválasztották a magán- és az államilag finanszírozott ellátást, hogy lesz ez az új kórházban?
Már az ajtón belépéskor különválnak majd a betegutak, így térben és humán erőforrásban is teljesen el lesz választva a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozta és a magánellátás.
Miben különbözik majd a magánellátás, gondolom, az lesz a magasabb színvonalú?
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
A választási vereségtől félve játssza ki Orbán Viktor az „ukrán kártyát”. Mi lehet a háttérben, mi jöhet még, és mi történt a szomszédokkal békét teremtő Orbánnal?
Nagy részükön ráadásul külön felár nélkül vonatozhatunk.
