A káosz és a kiszámíthatatlanság az úr a magyar felsőoktatásban
Nincs nyugalom a felsőoktatásban, a leendő felvételizőknek már szinte követhetetlen, mikor és milyen változásokat vezetnek be az egyetemi életben.
Nincs nyugalom a felsőoktatásban, a leendő felvételizőknek már szinte követhetetlen, mikor és milyen változásokat vezetnek be az egyetemi életben.
Az egyetlen általános felvételi követelmény az érettségi lehet a jövőben.
Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az egyik legalacsonyabb az uniós országok között, ezért egyes források szerint a kormány átalakítaná a felsőoktatási jelentkezési rendszert, hogy többen, könnyebben juthassanak a diploma közelébe. A Színház- és Filmművészeti Egyetem népszerűsége, a felvettek száma alapján nagyot zuhant.
Minden képzeletet felülmúló pénzbőség jellemezte az egyetemek többségét is befaló közérdekű vagyonkezelő alapítványok tavalyi évét. A jólét elnyomja a kritikus hangokat, miközben közpénzből etetik a kormány holdudvarát, és terjesztik a szélsőségektől sem mentes konzervativizmust.
Február 15-ig ki kell tölteniük a jelentkezési lapokat a felsőoktatásba belépni szándékozó diákoknak.
Legalább 177 olyan oktató van, aki dolgozhatna magasabb beosztásban is a hazai felsőoktatási intézményekben.
A befolyásos emberek számára elintézett egyetemi kollokviumok további betekintést adnak a Völner Pált is lefizető fővégrehajtó korrupciós hálózatába, amely az egyelőre hallgató propagandaminiszter környezetéig ér.
A modellváltásért felelős kormánybiztos szerint nem igaz, hogy a kormány erőszakolta volna ki a modellváltást, és az utóbbi időben jelentősen csökkentek a félelmek az átalakítással kapcsolatban.
A koronavírus negyedik hulláma miatt újra előkerültek a maszkok az egyetemeken, és különböző speciális egészségügyi szabályokat is bevezettek, de mindez már gyakorlatilag mindenütt rutinszerűen működik. A legtöbb hallgató és oktató szükséges rossznak gondolja mindezt, de van azért pozitív hozadéka is a kényszerű hibrid oktatásnak.
Az egyetemek kapták a legtöbbet, a támogatott fővárosi kerületek közé megint nem sikerült bejutniuk az ellenzéki vezetésűeknek.
A debreceni egyetemi alapítvány a legnagyobb győztese az állami támogatás részleteit rendező törvényjavaslatnak.
Bár jön a negyedik hullám, minden egyetem jelenléti oktatásban kezdi az őszi félévet.
A 21 modellváltó egyetemen az itteni hallgatók közel 70 százaléka, több mint 180 ezer fiatal tanul majd 2021 szeptemberétől.
Ezekben az intézményekben a „woke mozgalom ideológiája” a meghatározó, és a Terror Háza Múzeum igazgatója szerint nincs rá szükség, hogy az ilyesmi itthon teret nyerjen.
Egy szerda esti határozatban létrehozta az új egyetemi alapítványokat a kormány.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) kutatása szerint a mozgáskorlátozott egyetemi hallgatók továbbra is komoly akadályokkal szembesülnek tanulmányaik során. Bár az elmúlt évtizedben általánosan javult a fogyatékossággal élő hallgatók felsőoktatási helyzete, a javulás nem egyenletes.
A kedd este megjelent kormányhatározat ezt „visszarendezésnek” nevezi.
A magyar kormányfő eredeti gondolkodó, ha azt kell kitalálni, miként vezesse vissza Magyarországot a tekintélyuralomba, de úgy, hogy közben azért fennmaradjon a demokratikus látszat. Ennek része, hogy olyan alapítványokba visz ki 11 egyetemet, amelyet alighanem a szövetségesei vezetnek majd. A Fidesz már uralma alá vonta a választási rendszert, a sajtót, a bíróságokat és a gazdaság jó részét, most még tovább megy – írja vezércikkében az Economist.
Azokon az egyetemeken is nagy átalakítás következhet, amelyek nem vettek részt a modellváltásban.
A kormánybiztos szerint szó sincs róla, hogy a vagyonkezelői alapítványok létrehozásával a politika bevonul az egyetemi világba.