A németek a korábbiaknál jóval kevésbé bíznak a különféle társadalmi intézményekben, s a legújabb kutatás szerint szokatlanul nagy mértékben csökkent a hadsereg, az egyházak és a rendőrség hitele.
Csökkenne, de nem szűnne meg a politika befolyása az egyházak elismerésére, és egyes szervezeteknek az elismerés fejében le kellene mondaniuk a külső támogatásokról.
Ha az adófizető meggondolja magát és megváltoztatja a támogatni kívánt vallási szereplőt, vagy úgy dönt, hogy egyetlen egyháznak sem juttat tovább ilyenformán pénzt, akkor korábbi nyilatkozatát vissza kell vonnia, vagy új nyilatkozatot kell tennie, különben mindig ugyanannak az egyháznak fog menni az egy százalék.
A katolizáló Bayer Zsolt a Mokkában fejtette ki, hogy nem azzal van baja, hogy egy "gazember" evangélikus lelkész – szerinte – aktuálpolitikával foglalkozik, mert ebbe az egyháznak bele kell folynia. Az nem tetszik neki, ha a "másik", "törésvonalon" túli tábor véleményét képviseli.
Egy olyan felfelé végtelenül nyitott pályázati lehetőséghez hasonlította Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke Jézus feltámadását a húsvét vasárnapi a szentmisén, amelyet nem Brüsszel nyitott meg. A „pályázati lehetőség” Kiss-Rigó László szerint mindenki számára nyitott, aki megismerte Krisztust és hozzá tartozik.
Kit nem fenyegetnek a választások? Soltész Miklós Emmi-államtitkár megnyugtató beszédet mondott Budapesten, az egyházakat ugyanis a Rákosiékéval egyenértékű fenyegetés fenyegeti.
Többrészes, kidolgozott imamintát terjeszt egy nyugalmazott református lelkész, legalábbis annak nevezte magát, mikor az interneten szétküldött vallási útmutatás miértjét firtattuk. A „kormánypártok sikeréért” szeretne tenni a vallási sablonnal, amiben Semjén Zsolt dicsőítésén keresztül mutatja be, hogyan magasztaljuk a kormánypárt tagjait, mert szerinte a „lét a tét” az április 8-i választáson. Nem derült ki, hogy valóban lelkész volt-e vagy az interneten terjesztett médiahackről van szó, az egyik címzett szerint maga a jelenség a fontos a kampány finisében.
Az év végi pénzosztás legfőbb nyertese a református kormányfő egyháza, de különösen sok terven felüli juttatás ment a Hit Gyülekezetének is. Iványi Gábor egyházán viszont az sem segít, hogy ügyében az Alkotmánybíróság is kimondta: mulasztásos alkotmánysértés áldozata.
Egy tavalyi kormányrendelettel suttyomban megdobták az egyházakat 118 milliárd forinttal, a Civilek a Költségvetésről projekt keretében Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője közérdekű adatigényléssel próbálja kideríteni, pontosan milyen dokumentumok alapján, mire kapták az egyházak a közpénzt. Egyelőre nem sikerült. Romhányit a szerződések megtekintésére a hvg.hu munkatársai is elkísérték.