A kormány kivinné a kórházakból a csak ápolást igénylő betegeket, akiket vagy hazaküldenek, vagy a szakápolási központokban látnak el. Egy szakmai fórumon az egyik résztvevő elmondása szerint elhangzott, hogy a kormány először csak tesztelni akarja a rendszert, és csak a tapasztalatok után tenné országossá. Ez nem is elrugaszkodott ötlet, hiszen szakértők szerint kizárt, hogy januártól már az új rendszer működjön.
30 órán belül kilenc szervátültetést hajtottak végre a kórházban.
Különösen háziorvosból van egyre kevesebb, vidéken egyre több a betöltetlen hely. A baj elsősorban az, hogy az orvosi hivatás nem oly népszerű mint korábban, másrészt sok helyen korlátozzák az orvosképzést.
Nagyot futott az interneten a grafikon, mennyire durván drágul a kenyér nálunk, és valóban sokkoló azzal szembesülni, hogy amíg nálunk 82,8 százalékos a kenyér egy éves áremelkedése, addig az EU második legnagyobb kenyérinflációja, a lett is csak 36,6 százalékos. Pedig a kenyér csak egy tétel a sok közül, amire rengeteg pénzt elkölthet egy átlagos magyar család – megnéztük néhány más példán is, hogy áll a mi inflációnk más európai országokéhoz képest.
Ellenzéki képviselők több tucat hozzászólással tartották életben a vitát szerda délután óta.
Az ügyészség börtönbüntetést kér arra a 48 éves férfira, aki az egyik budapesti kórházban gáz-riasztó fegyverrel fenyegetőzött.
Az intézmény három klinikai tömbjét érintik az energia drágulása miatti változások.
Közös obstrukciót folytatnak az ellenzéki pártok.
Az a tervük, hogy egész éjjel vitáznak a módosításról.
Emberségesség helyett pénzkérdésként tekint a kormány a nem feltétlenül humánus, de legalább megfizethető kórházi „elfekvőkre”. A végletekig kivéreztetett szociális szférának passzolná át az ellátást, amelynek borsos lehet a díja.
Eddig csak néhány hónapos kortól tudták alkalmazni a kezelést.
Végül Detroitig kellett menni, hogy egy plasztikai sebész helyreállítsa a gyerek arcát. Alizra még sok műtét vár, de az első, kockázatos beavatkozások sikeresnek bizonyultak. Felkavaró képek.
A kamara szerint a törvénycsomagot eleve be sem kellett volna nyújtani ebben a formájában.
A romák egészségügyi ellátásának javítását tekintve hazánk még semmit nem tudott átültetni a gyakorlatba az EU-s ajánlásokból – ez derül ki az MTA csütörtöki konferenciáján elmondott adatokból, miközben a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság főosztályvezetője ugyanott azt hangsúlyozta, hogy a magyarországi szegénység helyzete az átfogó mutatók tekintetében 2013 óta folyamatosan javul.
Valahogy eltűnt 520 kórházi ágy, és olyan a statisztika, mintha a járvány alatti ágyfelszabadítások tartósan velünk maradnának – írja Kunetz Zsombor.
34-ből 20 ágyat decembertől szüneteltetni kényszerülnek.
E-mailes kommunikáció, a képek és leletek elektronikus megosztásának lehetősége, online időpontfoglalás és távkonzultáció – ezek a legfontosabb betegelvárások. De vajon mikor és hogyan jut el a hazai egészségügy arra a szintre, hogy személyre szabott, mesterséges intelligencia által támogatott terápiák segítsék a gyógyulást?
Nagyon fontos pontokon nem látszik még, mit akar az egészségügyi ellátásban a kormány, ott csak a részletszabályok ismeretében lehet megítélni, hogy jó vagy rossz az irány – így értékelte a hvg360-nak az egészségügy átalakításáról szóló törvényjavaslatot Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász. A kórházak feladatait például Pintér Sándor belügyminiszter határozza majd meg, csak nem tudni, milyen számok alapján. Az sem mindegy, mi alapján minősítik majd az orvosok munkáját, hiszen egy rosszul összeállított rendszertől semmivel sem lesz jobb az ellátás.
A gyógyszerhiány nem új jelenség, a gyárak nem tudnak lépést tartani a növekvő igényekkel, mindehhez azonban hozzájött a járvány és a háborúval súlyosbított gazdasági válság. Itthon az is nehezítheti a gyógyszerek eljutását a betegekhez, hogy több száz gazdaságtalanná váló kispatika bezárhat.
A Magyar Nőorvos Társaság elnöke elmondta, hogy a várandósság előtt érdemes megfontolni nemhogy a harmadik, de akár a negyedik oltást is.
