#élelmiszer




De mit eszünk majd 2051-ben?

A népesség növekedése, a klímaváltozás, a biológiai sokféleség fenyegetettsége, az élelmiszer-pazarlás, az élelmiszer-elosztás egyenetlensége, új alternatív technológiák előretörése – pro és kontra összegyűjtöttünk néhány olyan tényezőt, amely nagyban befolyásolhatja a jövő élelmiszer-biztonságát.



Kevesebb, de jobb minőségű étel kerül unokáink asztalára

Egyre nő az egészségtudatos fogyasztók száma, akik a megfelelő élelmiszerek kiválasztásával igyekeznek megőrizni egészségüket. Nem véletlen, hogy ma már egyre nagyobb a friss, organikus élelmiszerek iránti kereslet. A gyökerekhez való visszatérés lehetőségét keresi az úgy nevezett „clean eating” mozgalom is, ám a százéves táplálkozási szokások felé fordulni 2016-ban azonban nehézkes, és sokszor nem összeilleszthető a modern ember életvitelével.


Pusztulnak a méhek: milliók élete kerülhet veszélybe

Többek között a kávé, a kakaó, az alma és a mustár hiányzik majd az asztalunkról, ha folytatódik a beporzó fajok, például a házi és vadméhek, darazsak és lepkék pusztulása. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont részvételével készült el az első átfogó nemzetközi jelentés a beporzók helyzetéről. A dokumentum szerint beporzók nélkül az élelmiszer-alapanyagok mintegy fele tűnhet el, és milliók élete kerülhet veszélybe.


Igazi nagyágyúval támad a Reál üzletlánc

Hajdúböszörményben megnyílt Magyarország legnagyobb Reál üzlete, a beruházás értéke 900 millió forint. A beruházáshoz az OTP Bank a Növekedési Hitelprogram keretében nyújtott finanszírozást, az üzletben 40 új munkahely jön létre. Az 1200 négyzetméteres üzletközpont 20 ezer különböző áruval, a régió legnagyobb napicikk-választékával, látványpékséggel és melegkonyhával várja vásárlóit.


Óriási éhínség fenyegeti Zimbabwét

Zimbabwének több mint másfél milliárd dollárra lenne szüksége, hogy elég élelmiszert tudjon importálni az országot sújtó aszály után. Emmerson Mnangagwa alelnöke szerint milliókat fenyeget éhezés.



Fantázianeveken bukhat el a kenyérreform

Más, rostokban gazdagabb lenne a kenyér az agrártárca rendelettervezete szerint. Miközben sokan a sótlan kenyértől tartanak, az albán pékek fütyörészve sütik tovább a bucikat és a vekniket – sokszor kétes származású alapanyagokból. A szigorításokat ugyanis egyszerűen ki lehet játszani. Amúgy pedig nem ártana inkább a mindennapi kenyérbe kerülő élesztők és adalékanyagok brutális mennyiségét korlátozni.









Drágulhat jövőre a cukor

Az uniós cukorkvóták 2017-es kivezetése következtében teljesen megnyílik a piac, liberalizálódó árak miatt igazi verseny alakul ki. A szakértők nem tartanak jelentős drágulástól, bár a termelőknek a bolti ár harminc százalékos emelése lenne megfelelő.