Leeshet az állunk az élelmiszerüzletekben a tojás vagy a kenyér előtt, de vajat sem találunk már 400 forintnál olcsóbban, a rizs meg a tészta ára pedig az egekben – szeptemberi bolti körünkben csupán egyetlen terméket találtunk, ami olcsóbb lett az előző hónaphoz képest, igaz, annak az ára meg épp akkor ugrott egy nagyot.
Az agrárközgazdász szerint több tényező is fűtötte az inflációt.
Az Európai Parlament Közlekedési és Turisztikai Bizottsága az Ukrajna és az EU közötti infrastruktúráról tartott vitát, ahol kiderült, milyen fontosak az apró infrastrukturális és vámszabályok. A vasúti vágányok szélessége, a vámhatárokon felállított mérlegek mennyisége vagy az állategészségügyi szabályok ugyanis meghatározók lehetnek abban, mennyi élelmiszer és egyéb ukrán termék kerül az európai és a világpiacra - és milyen áron.
Ötödik hónapja csökken az élelmiszerek ára a világban az ENSZ szerint. Augusztusban 1,9 százalékkal volt alacsonyabb az átfogó árindex, mint egy hónappal előtte. A tavalyi áraknál azonban így is drágább szinte minden.
Bár néhány termék ára szinte sokkolóan emelkedett, félő, hogy nincs még vége a drágulásnak, sőt könnyen lehet, hogy jövőre is megmarad a két számjegyű infláció.
Júliusban 13,7 százalékra gyorsult az éves infláció, az árak egy hónap alatt 2,3 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 27 százalékkal nőtt. A gyorsan változó tételektől megtisztított maginfláció brutális, 16,7 százalékra gyorsult.
Van olyan termék is, aminek 120 százalékkal ugrott fel az ára tavaly óta.
Újra összeállítottuk bevásárlókosarunkat: ha valaminek változatlan az ára, az egyszerre fed el súlyos drágulást és olcsóbb szezonális termékeket. Az látszik, hogy az árstopolt és a valódi ár között egyre nagyobb a szakadék.
Hogyan takarékoskodtak, milyen praktikák bevetésével spóroltak a nagyszüleink, szüleink? Olvasóink történeteit várjuk.
Ezt jósolja Tim Benton, egy befolyásos brit agytröszt, a Chatham House környezetvédelmi programjának igazgatója, aki szerint a gabonaválság, amely Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt robbant ki, egy nagyobb globális trend része.
Júniusban 11,7 százalék volt az infláció, a gyorsan változó tételektől szűrt maginfláció 13,8 százalékra gyorsult. Legjobban az élelmiszerek drágultak, összességében egy év alatt 22,1 százalékkal. Ezen belül például a kenyér ára 40 százalékkal ment föl, a tejé 25 százalékkal.
Az elmúlt néhány hónapban többet drágultak az élelmiszerek, mint a 2010-es években összességében. De ez azt is jelenti, hogy többet is kell dolgozni azért, hogy megvásároljuk őket? Visszamentünk egészen 1989-ig, hogy megnézzük, az elmúlt 33 évben a fizetések növekedése mennyivel tette egyszerűbbé az élelmiszerek vásárlását.
Heiszler Gabriella szerint a sörnél már tapasztalható valamennyi visszaesés, és egyre kevesebb biotermék fogy.
Nem elég, hogy az alapanyagok drágulása miatt már elindult a kenyér ára felfelé, nincs vége a trendnek, még az aszály is belerondíthat. Sok alföldi gazdaságban dupla ráfordítással a tavalyi terméshozam felét takaríthatják be.
Miközben azt hallgathatjuk, hogy a háború miatt jár az egekben az infláció, és máshol sem jobb a helyzet, a számok azt mutatják, hogy már 2021 végén is az EU egyik legnagyobbja volt a magyar drágulás, és most is sokkal rosszabbul állunk a nyugatiaknál. Az olcsó energia annyira elég, hogy a régiónkhoz képest elviselhetőnek tűnjön a magyar infláció, és nőjön az esélye annak, hogy még akkor is nagy legyen az itteni drágulás, amikor Európa legtöbb más helyén már visszatér a nyugodt időkben megszokott szintre.
Egyetlen hónap alatt majdnem ötödével drágult a kenyér – ez talán a legsokkolóbb tapasztalata júniusi bevásárlókörünknek. A fixált árú finomlisztből persze bárki süthet magának fix rezsiár mellett, ám még így is egyéves szintre elegendő inflációt hozott össze egy hónap alatt a hazai élelmiszer-kiskereskedelem.
A kávé és a sajt drágult a legjobban.
A 140 termékcsoportból, amelyből a KSH összerakja az inflációs számot, 78-ban is 10 százalék fölötti volt a drágulás. Összegyűjtöttük, mi húzta igazán fel az inflációt, és mi volt az a néhány tétel, amelynek csökkent az ára.
Havi alapon 8 százalékot meghaladó mértékben drágult a kenyér és a rizs – ez a legszembetűnőbb tapasztalatunk az után, hogy újra végignéztük csaknem húsz, mindennapi élelmiszer árát a hazai láncoknál. Böngéssze át táblázatunkat és grafikonjainkat!
Ugyanannak az áruházláncnak ugyanazokat a termékeit összevetve az áruk többségénél még mindig az osztrák árak a magasabbak.
