Júliusban 13,7 százalékra gyorsult az éves infláció, az árak egy hónap alatt 2,3 százalékkal nőttek – közölte a pénztárcagyilkos adatokat kedd reggel a KSH.

Ilyen drágulást legutóbb 1998 júliusában mért a statisztikai hivatal, de a mindennapi életünket jobban keseríti, hogy

a fogyasztói kosár 140 főbb termék- és szolgáltatáscsoportjából 92-nél volt két számjegyű az éves áremelkedés.

És nem is kicsi: 3 termék 50 százalék felett drágult, 8 termék 40 százalék felett, 11 termék 30 százalék felett és további 28 termék pedig több mint ötödével került többe, mint egy évvel ezelőtt. A rossz hír, hogy ezek ráadásul szinte kivétel nélkül olyan áruk, amiket a mindennapjaink során használunk.

Nézzük például a toplistát:

1. Margarin 65,8 %
2. Kenyér 57,9 %
3. Sajt 52,6 %

De a top20-ban van még vaj, tej, tojás, rizs, édesség, péksütemény, állateledel és a marha és a baromfihús is a legjobban dráguló termékek között van. Ebből a listából is látszik, hogy a legjobban az élelmiszerek drágultak, összesen 27 százalékkal. Ehhez képest a sertéshús a maga 14,2 százalékos drágulásával még egész visszafogottnak tűnik.

Amennyiben pedig azt nézzük, hogy mely termékek ára csökkent vagy stagnált, úgy a tankönyvet, a helyi tömegközlekedést – a kormány a koronavírus-veszélyhelyzet ideje alatt megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy a díjaikon változtassanak –, a telefont, internetet és a hírközlést láthatjuk.

AFP / ARPAD KURUCZ

Néhány érdekesség

Az élelmiszerárak elszállását mi sem példázza jobban, mint az, hogy az inflációs lista első 28 szereplője ebbe a kategóriába tartozik, az első, 29. szereplő a taxi, amelyért 27,4 százalékkal kellett többet fizetni júliusban, mint 2021-ben. Itt jegyeznénk meg, hogy akkor sem járunk sokkal jobban, ha nem otthon akarunk táplálkozni, az éttermi étkezés is 20 százalékkal drágult. Az élelmiszereknél a burgonya (11,2 %), a sertéshús (14,2 %) és a halkonzerv (15,2%) drágult a legkevésbé, hacsak nem nézzük a befagyasztott árú étolajat (6,9 %).

Az nem meglepő, hogy az üzemanyagárak elszállása miatt távolabbi desztinációkra való utazás 26,8 százalékkal drágult – a sima üdülés külföldön 13,3 százalékkal, míg a belföldi üdülés 11,9 százalékkal –, ahogy az sem, hogy a kormány által bevezetett, családoknak igénybe vehető otthonfelújítási támogatás következtében 26,5 százalékkal drágultak a lakásjavító- és karbantartó cikkek.

Az alkoholoknál is az árak megugrását mérte a KSH, a sör 15, a bor 11,3, az égetett szeszesital pedig 12 százalékkal lett drágább, mint egy évvel ezelőtt.

Amennyiben azt nézzük, hogy az MNB szerint az éves infláció 2–3 százalék között lenne, úgy azt látjuk, hogy idén júliusban mindössze 3 termékkategória volt ezen a szinten belül: óvodai, bölcsődei étkezés (2,7%), gyermeklábbeli (2,5%) és a női felsőruházat (2,1%). Ebből is látszik, hogy a ruházati termékek ára viszonylag visszafogottan emelkedett, de például a 3 év alattiaknál itt is 7 százalék feletti volt az árdrágulás, a táskáknál több mint 8 százalék, az alsóruházatoknál pedig 8,8 (női) és 10,3 (férfi).

A tartós fogyasztási cikkek összességében 14 százalékkal kerültek többe, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 20,1, a szobabútorokért 18,2, a használt személygépkocsikért 17,9, az új személygépkocsikért 17,5 százalékkal kellett többet fizetni.

Ez még csak a kezdet?

A rossz hír az, hogy vélhetően igen. Az inflációs adatok megjelenését követően több elemző is megszólalt és abban mindannyian egyetértettek, hogy lesz még rosszabb is. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője például úgy látja, hogy habár a forint némiképp erősödött az elmúlt hónapban, ez aligha elegendő ahhoz, hogy érdemben változtasson az infláció dinamikáján.

Az extraprofitadók áthárítása folytatódhat, miközben a rezsicsökkentés átalakítása is újabb 2–3 százalékponttal növelheti meg a fő inflációs mutatót augusztustól.

Virovácz úgy látja, hogy az üzemanyagárstop októberi lejárata is komoly inflációs kérdéseket vet fel.

Ha visszatérnek a piaci üzemanyagárak, úgy az év vége felé már könnyen 20 százalék közelébe is emelkedhetne a magyar inflációs mutató.

Éppen ezért az ING-nél az év egészét nézve 12,5–13 százalék körüli átlagos inflációval számolnak 2022-ben, de várakozásaik szerint jövőre is közel kétszámjegyű maradhat az átlagos árszínvonal emelkedése.

Ugyanígy látja Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, aki szerint a rezsi növekedése és a benzinársapka módosítása több mint 3 százalékkal emelheti a magyar árszinteket. Az Amundi legfrissebb előrejelzése szerint 17,5 százalékon tetőzhet a fogyasztói árindex idén októberben, és decemberben is még 17 százalék környékén ragadhat a mutató.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője pedig úgy véli, hogy októberben 18–19 százalékig szaladhat fel az infláció, és leghamarabb jövő augusztusban kerülhet vissza az egy számjegyű tartományba a mutató, ám ez sem lesz elég ahhoz, hogy 2023-ban 10 százalék alatt maradjon. „A következő hónapokban jöhet a feketeleves. Az elektromos energia, illetve a vezetékes hatósági árának részleges emelése önmagában 2,5 százalékponttal emeli meg az inflációt. Továbbra is kérdés, hogy az üzemanyagoknál meddig tartható fenn a lakossági árstop” – tette hozzá a szakember. Továbbá az inflációs hatása lehet a kata szigorításának, valamint annak, hogy a cégek már nem tankolhatnak kedvezményes áron üzemanyagot. Szintén drágulás várható a mezőgazdasági termékeknél.