Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Júliusban 13,7 százalékra gyorsult az éves infláció, az árak egy hónap alatt 2,3 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 27 százalékkal nőtt. A gyorsan változó tételektől megtisztított maginfláció brutális, 16,7 százalékra gyorsult.
Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit – írja jelentésében a KSH. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább. Az élelmiszerek ára 27 százalékkal emelkedett, ezen belül
A tartós fogyasztási cikkekért 14,
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,2, ezen belül a szeszes italok 13,2 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 33,1, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,5, a testápolási cikkeké 16,9, a járműüzemanyagoké 6,7 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 6,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 27,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,7, a járműjavítás és -karbantartás 16,4, az üdülési szolgáltatás 13,1 százalékkal került többe.
Akkora a havi infláció, amekkorának az évesnek kellene lennie
Az éves infláció is hatalmas, a jegybank inflációs célja 3 százalék, a toleranciasáv 2-4 százalék között van. Az éves inflációnál meglepőbb, hogy a havi infláció 2,3 százalékra gyorsult. Ez ugyebár a jegybank éves inflációs célja, és egyébként 2020-ban ilyen éves adatokat lehetett látni.
Havi alapon is elsősorban az élelmiszerek drágulása pörgette az inflációt. Az élelmiszerek 4,1 százalékkal drágultak,
A szeszes italok, dohányáruk ára 3,7 százalékkal emelkedett, ezen belül
a dohányáruk 3,8, a szeszes italok pedig 3,6 százalékkal drágultak a mindkét termékkört érintő jövedékiadó-emelések következtében.
A havi infláció gyorsulása semmi jót nem vetít előre a jövőre nézve. Különösen, hogy historikusan a nyári hónapokban visszafogott szokott lenni az átárazások mértéke, magyarán a cégek nyáron annyira nem szoktak árat emelni. Hát most emelnek.
Ezt vártuk
Virág Barnabás jegybanki alelnök a július 26-ai alapkamat-emelés után azt nyilatkozta, júniusban tovább fokozódott az áremelkedés, a havi átárazások mértéke a korábbi évekre jellemző szint többszöröse volt. Az energia- és nyersanyagárak okozta költségemelkedés továbbra is gyorsan jelenik meg a fogyasztói árakban. A jegybank szerint az infláció júliusban tovább gyorsult, előzetesen a 13-14 százalékos sávba taksálták.
Hasonló eredményt mutatott az inflációs adat megjelenése előtt a Portfolio.hu által megkérdezett elemzők konszenzusa: 13 százalékra várták a júliusi áremelkedést.
Brutálisan drágulnak az élelmiszerek
A megelőző hónapban, júniusban 11,7 százalék volt az infláció, a gyorsan változó tételektől szűrt maginfláció 13,8 százalékra gyorsult. Legjobban az élelmiszerek drágultak, összességében egy év alatt 22,1 százalékkal. Ezen belül például a kenyér ára 40 százalékkal ment föl, a tejé 25 százalékkal – úgy, hogy abból az egyik nagy tételt jelentő termékcsoport (a 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT tej) ára a tavaly októberi szinten fixált. A teljes inflációs mutatót jelenleg egyértelműen az élelmiszerek drágulása húzza, illetve a lakosság számára ez a legkönnyebben, a mindennapokban leggyakrabban érzékelhető – így ez befolyásolja leginkább az infláció szubjektív érzékelését, és ez rontja az inflációs várakozásokat.
Az élelmiszerek áremelkedése nem állt meg, a hvg.hu saját élelmiszer-bevásárlókosara csak azért nem drágult, mert a szezonális termékek, idényzöldségek ára lement. Eközben elképesztő ütemben nő egyes alapélelmiszerek ára. Ilyen a rizs, a kenyér (és egyéb péksütemények), kisebb mértékben pedig a tojás is drágul. Nem meglepő, hogy a szintén lisztből és tojásból készülő száraztésztáknál is lendületes drágulást tapasztaltunk. Utóbbi egy hónap alatt drágult csaknem 16 százalékot, felmérésünk kezdete, vagyis április vége óta pedig a kosarunkban szereplő négytojásos szarvacska tészta félkilós csomagjának átlagos ára 365,6 forintról 449-re nőtt. Összességében, az árstopolt és a szezonális termékek nélkül számított kosarunk értéke 6,4 százalékkal nőtt egyetlen hónap alatt.
Uniós összehasonlításban a hazai infláció nem kiemelkedően magas, júniusban az uniós átlag 9,6 százalék volt, az eurózóna inflációja pedig 8,6 százalékos. Az eurózónában – Magyarországgal ellentétben – az energiaárak pörgették az inflációt, 42 százalékkal magasabbak, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek 8,9 százalékkal drágultak, az iparcikkek 4,3 százalékkal, a szolgáltatások pedig 3,4 százalékkal.
Mi várható?
A jegybank friss prognózisaiban rendre távolabb teszi az infláció csúcspontját, néhány tényező azonban már a júliusi adatot is befolyásolta. Ilyenek például a július elsejétől hatályba lépett extraprofit-különadók, a megemelt népegészségügyi termékadó és jövedéki adó, amelyekről még az MNB is elismeri: az érintett ágazati szereplők továbbhárítják, így azok lényegében azonnal beépülhettek a fogyasztói árakban.
Az extraprofitadó esetében a kormány igyekszik azt kommunikálni, hogy ez „törvénytelen” – valójában nem az, a vállalkozások a hatósági áras termékektől eltekintve szabadon árazhatnak, és nem kötelesek levezetni, hogy az áraikat milyen költségelemek figyelembevételével alakítják ki.
És nem is kötelesek ezt nagy dobra verni. A Ryanair légitársaság volt az egyetlen, amelyik nyíltan beleállt a kérdésbe, a légi közlekedést érintő különadót azonnal és deklaráltan továbbhárította. A fővárosi kormányhivatal mint fogyasztóvédelmi hatóság arra jutott, hogy a cég „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatával megtévesztette a fogyasztókat”, és 300 millió forintos bírságot szabott ki. Egyelőre nem világos, hogy pontosan mire hivatkozva. A vállalat azonnal bejelentette, hogy fellebbez, és ha kell, az Európai Unió Bíróságáig elmegy.
Forint, háború, aszály
Az inflációval kapcsolatos kockázatot jelent a forint árfolyama, hiszen ha gyengül az árfolyam, az megdrágítja az importot – a drágább importköltséget pedig a cégek beépítik a fogyasztói árakba. A jegybank immár zászlajára tűzte a forint árfolyamának védelmét, az euróval szembeni kurzus jelenleg a 400 alatti szinten látszik stabilizálódni, ez azonban még mindig jóval magasabb, mint az egy évvel korábbi, 350 forint körüli szint.
Az orosz–ukrán háború tovább súlyosbítja a számos ágazatban jelentkező alapanyaghiányt, nem beszélve arról, hogy az ukrán és az orosz gabona kiesése a világpiacról nemhogy áremelkedéssel, de Afrikában és a Közel-Keleten éhezéssel fenyeget. Közben Európában pusztító aszály tombol, a pocsék termés még jobban megdrágíthatja az élelmiszereket.
Vége a rezsicsökkentésnek
Van még egy fontos tényező, ami még magasabb szintre lökheti az inflációt, bár ez a mostani adatban még nem látszik. A magyar kormány július közepén jelentette be a fixált lakossági rezsiárak rendszerének átalakítását, augusztustól a lakossági energiát kettős díjszabás szerint mérik, az átlagosnak mondott fogyasztás szintjéig a korábbi díjak vannak érvényben, afölött az áram esetében kétszeres, a gáz esetében hétszeres díjakat kell fizetni kilowattóránként és köbméterenként.
A jegybank számításai szerint ez önmagában körülbelül 3 százalékponttal fogja megdobni az inflációt – a hatás szeptemberben jelentkezik először, ekkor érkeznek ugyanis az első, sávos díjrendszer szerint alakult rezsiszámlák. Ezzel együtt a jegybank továbbra is arra számít, hogy valamikor ősszel, év végén tetőzhet az infláció, és éves átlagban továbbra is a 13-14 százalékos sávba várja.
Mi lesz az árstopokkal?
Ám sok a felfelé mutató kockázat. Amit a jegybank rendszeresen hangsúlyoz, az a kormányzati árstop-intézkedések jövője. Ha a kormány feloldaná az egyes élelmiszer-termékekre és különösen az üzemanyagokra bevezetett árkorlátozást, az értelemszerűen azonnal megemelné az inflációt. Erre szükség lehet, az élelmiszerboltokban immár mindennaposak a hiányjelenségek, különösen az árstopok által érintett termékkörök esetében, az egyszerre vásárolható mennyiségeket a boltok rendszeresen korlátozzák.
Az üzemanyag-árstop szabályait a kormány már több körben szigorította, jelen állás szerint már csak a hazai, magán-üzembentartású személygépkocsikat lehet 480 forintos kedvezményes áron tankolni. Ezzel együtt előfordul, hogy egy-egy kút kifogy valamelyik üzemanyagból. A hiány rendszerszintű probléma, a Mol további korlátozást vezetett be, nemhogy csak maximum 50 litert lehet egyszerre kedvezményes áron tankolni, de immár csak naponta egy alkalommal. A Mol százhalombattai finomítójának karbantartása miatt a kormánynak már fel kellett szabadítania a stratégiai üzemanyagkészlet egy részét is, hogy biztosítani lehessen az ország ellátását.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Humorbonbont reggelizett a Fidesz frakcióvezetője.