Bőven a klímapara előtt, a kétezres években indult forprofit vállalkozások anno a spanyolviaszt találták fel azzal, hogy a fenntarthatóságból nemcsak művészi, hanem gazdasági szempontból is a legtöbbet igyekeztek kihozni. A bevétel persze nem mérhető a hasonló területen mozgó, esetenként akár dollármilliókat is érő külföldi cégekéhez – ezek kicsi, néha savanyú, nagyon magyar sikertörténetek.
A neves klímavédelmi civil szervezet, a Climate Action Tracker (CAT) látványos infografikával segít átlátni, hol áll az emberiség a klímavédelemben, azaz a túlélésért vívott közös harcban. Vigyázat, szpojler: példaértékű ország nincs a világon! Az EU és benne Magyarország sem lehet büszke teljesítményére, de még nem vagyunk a nagyon rossz vagy az elfogadhatatlan kategóriában.
Akinek túl elvont a klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra, az okulhat a sör és a whisky példájából: az előrejelzések szerint mindkét ital ára emelkedni fog a felmelegedés miatt.
Évről évre egyre több ruhát vásárolunk és dobunk ki, pedig a már nem kellő ruhadarabok jelentős része még tökéletesen hordható. A használt ruhák és a textíliák újrahasznosítására irányuló technológiai lehetőségek egyelőre végesek, és az is kérdés, lesz-e egyáltalán piaca az így készült termékeknek.
A természeti erőforrások értéke is jól mérhető, az ISO pedig már szabványokat is alkotott cégek számára. Mi éri meg jobban: a fenntarthatóság vagy a környezetszennyezés?
A klímaváltozáshoz mérhető, ahogy a műanyag szemét „megfertőzi” az ökoszisztémát. Az újrahasznosítás önmagában nem elegendő. Egyelőre olyan csomagolóanyagok sincsenek, amelyekkel kiváltható lenne a műanyag. De forradalmat hozhat, hogy felfedezték: egy mutáns enzim műanyaggal táplálkozik.
A harmadik Orbán-kormány alatt még csökkent is a magyarországi erdők mérete, most jelentős fordulatra lenne szükség, hogy beteljesüljön az államfő vállalása. A magyar faállományra mindenesetre ráférne a beavatkozás.
Megyeri Szabolcs cége a nagy válságban bedőlt, a zuglói önkormányzathoz ment, kitalálta a Virágzó Zugló programot, közben pedig elkezdte építeni a brandjét, blogol, videózik. HVG-portré.
A városmarketingben és a turizmusban is egyre hangsúlyosabb szempont a fenntarthatóság; nem meglepő, ha a konferenciaszervezésben is megjelent ez a törekvés.
Egyre több cég kínál ruhakölcsönzést, ami ahhoz is hozzájárulhat, hogy a kihasználatlan ruhák ne kössenek ki szeméthegyeken. Több ruhabérlő cég alapítója is már a fast fashion uralom megdöntésének eszközét látja a megoldásban. De vajon tényleg viselnénk bérelt, hétköznapi ruhadarabokat is? Mennyire fenntartható ez az opció a folyamatos tisztítás és a szállítás mellett?
Kétféle környezettudatos ember van. Az egyik a klímaválság hatására odafigyel arra, hogy minél kevesebb hulladékot termeljen. A másik annyira belelendül, hogy egyáltalán nem akar hulladékot hagyni maga után. Az előbbiről tudjuk, működik. Utóbbi…- no, erre volt kíváncsi videós stábunk is.
Rendkívül szigorú energetikai szabályok lépnek életbe 2021 elejétől. Már a jelenlegi építtetőket is érintheti a változás, ha a jövő év végéig nem kapják meg a használatbavételi engedélyt.
Még van remény, de ahhoz végre cselekedni kell - mondta a HVG-nek a Greenpeace nemzetközi ügyvezető igazgatója. Jennifer Morgan elmondta, mit vár el a kormányoktól és cégektől, és mit tesz ő azért, hogy csökkentse karbonlábnyomát. Interjú.
A vállalkozás Peruban, Haitin, a Fülöp-szigeteken és Balin is működik már, termékeit a Marks and Spencer, a Henkel vagy a Logitech is használja, az IBM-mel működik együtt. A cél: megakadályozni, hogy még több műanyag kerüljön a tengerbe, éspedig úgy, hogy a hulladék begyűjtése megélhetést, vállalkozóvá válási lehetőséget adjon a helybelieknek.
Még van remény, de ahhoz végre cselekedni kell - mondta a HVG-nek a Greenpeace nemzetközi ügyvezető igazgatója. Jennifer Morgan elmondta, mit vár el a kormányoktól és cégektől, és mit tesz ő azért, hogy csökkentse karbonlábnyomát. Interjú.
Rekordokat döntő, a nyár elején szokatlan kánikula perzseli Európát. A hőhullámok oka a klímaváltozás, amelyet felgyorsít, hogy a jég rohamosan olvad a világ „három pólusán”.
Rekordokat döntő, a nyár elején szokatlan kánikula perzseli Európát. A hőhullámok oka a klímaváltozás, amelyet felgyorsít, hogy a jég rohamosan olvad a világ „három pólusán”.
Az első pillanattól nyereséget termel az egy éve működő Swappis, ez idő alatt több mint 5 tonna ruha ment már át az alapító, Fritzson-Bajdor Tünde kezei között. A siker nem egyedi: szakértők szerint a használt ruhák piaca pár éven belül lehagyhatja a jelenleg egyeduralkodó fast fashiont is.
A ragadozók eddig kerülték az emberek által gyakran látogatott helyeket, a támadás most viszont egy frissen kaszált legelőn történt.
Az első pillanattól nyereséget termel az egy éve működő Swappis, ez idő alatt több mint 5 tonna ruha ment már át az alapító, Fritzson-Bajdor Tünde kezei között. A siker nem egyedi: szakértők szerint a használt ruhák piaca pár éven belül lehagyhatja a jelenleg egyeduralkodó fast fashiont is.
