Egy felmérés szerint itthon kevésbé fontos a fenntarthatóság, mint a legtöbb országban

Miközben az emberek 65 százaléka számít arra, hogy a világjárványt követően egyre fontosabbá válnak a környezeti és társadalmi szempontok, az Y, illetve a Z generáció tagjai esetében jóval magasabb, 71, illetve 76 százalék a bizakodók aránya – állapítja meg az Epson globális felmérése.

Ugyanakkor regionális és generációs eltérésekre egyaránt fényt derített a cég a világ 26 országában elvégzett, több mint négyezer munkavállalóra és üzleti döntéshozóra kiterjedő kutatása.

Noha a válaszadók háromnegyede volt azon az állásponton, hogy a világjárványt követően az eddigieknél is jobban oda kellene figyelni a fenntarthatósági kérdésekre, a társadalmi és környezeti szempontokat csak a kontinens nyugati felén, többek közt Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Olaszországban sorolták a legégetőbb üzleti kérdések közé a megkérdezett döntéshozók.

Miközben ezekben az országokban minden harmadik válaszadó vélte úgy, hogy a fenntarthatóság kiemelt jelentőséggel bír a szervezet jövőjét biztosító vállalati célok elérésében, Magyarországon csupán minden ötödik megkérdezett nyilatkozott így, ezzel pedig még a Közel-Kelettől és Törökországtól is elmaradunk.

Máshogy viszonyulnak a kérdéshez az egyes korosztályok. Az összes megkérdezett közül az 1997 után született Z generációsok számára a legfontosabb a fenntarthatóság, őket követik az 1981 és 1996 között világra jött Y-ok, a legkevésbé pedig az X generáció tartja jelentőségteljesnek a fenntarthatósági kritériumok érvényesülését.

Akár munkáról, akár magánéletről van szó, a felmérésben megkérdezettek 71 százaléka kiemelt fontosságúnak ítéli a környezet iránti felelősséget. További 78 százalékuk szerint a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére irányuló, határozott elkötelezettség éppúgy befolyásolja a márka megítélését, mint az iránta tanúsított hűséget vagy magát az üzleti teljesítményt.