szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Egy nemzetközi kutatás résztvevői megvizsgálták Közép-Európa vízzel kapcsolatos és éghajlati viszonyait a római kortól napjainkig

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

Kiszáradt erdők, a termés kiesése és az elapadó folyók: csak néhány azokból a súlyos következményekből, amelyeket a hőhullámok okoznak Európában – olvasható a Nature Geoscience című tudományos lapban megjelent tanulmányban. A jelentést készítő tudósok speciális elemzési módszerrel vizsgálták a fák évgyűrűit, és létrehoztak egy hatalmas adathalmazt, amellyel leképezték Közép-Európa hidroklimatikus, vagyis a vízzel kapcsolatos és éghajlati viszonyait a római kortól napjainkig.

„Mind tudunk az elmúlt évek szokatlanul meleg és száraz nyarairól. Szükségünk volt azonban a történelmi viszonyok precíz rekonstruálására ahhoz, hogy lássuk, hogyan viszonyulnak a korábbi esztendőkhöz” – mondta Ulf Büntgen, a Cambridge Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A szokatlanul száraz periódus a tudósok szerint az ember okozta klímaváltozásra vezethető vissza. Európa 2003-ban, 2015-ben és 2018-ban szélsőséges nyári hűhullámokat és szárazságokat élt meg. Ezek hatásai nemcsak a mezőgazdaságot és erdőgazdálkodást érintették: megnőtt a hőség halálos áldozatainak száma is. Büntgen és kollégái 147 tölgyfa évgyűrűin több mint 27 ezer mérést végeztek. A fák az időszámítás előtti 75 és időszámítás szerinti 2018 között nagyjából 2100 évet öleltek fel. A minták többek között régészeti maradványokból és történelmi faanyagokból, valamint élő növényektől származtak a mai Csehországból és Bajorország délkeleti részéből.

Minden évgyűrűből kivonták és elemezték a stabil szén- és oxigénizotópokat, amelyek a fák fizikai körülményeit és az azokra adott reakcióit rögzítik.

„A szénértékek a fotoszintetikus aktivitástól függnek, az oxigénértékeket a forrásvíz befolyásolja. Ezek együtt szorosan összefüggnek a növekedési periódus körülményeivel” – magyarázta Paolo Cherubini, a kutatás egy résztvevője.

Az évgyűrűk stabil izotópjai így sokkal pontosabban képesek rekonstruálni a mérsékelt területek hidroklimatikus körülményeit, mint a hagyományos vizsgálatok – mondta Jan Esper, a Mainzi Egyetem tudósa.

Az évgyűrűk izotópjainak elemzése alapján Európában nagyon nedves nyarak is voltak, például 200-ban, 720-ban és 1100-ban, de nagyon szárazak is, mint 40-ben, 590-ben, 950-ben és 1510-ben. Összességében a kontinens az elmúlt kétezer évben egyre szárazabbá vált.

A 2015–2018-as minták megmutatták, hogy az elmúlt évek nyarain jóval súlyosabbak voltak a szárazságok, mint az azt megelőző 2100 évben.

„Több évszázadon át tartó lassú, jelentős hanyatlás után egy hirtelen, drasztikus összeomlást éltünk át, mely különösen a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás szempontjából riasztó. Az Európa nagy részén tapasztalható példátlan erdőpusztulás alátámasztja eredményeinket” – fűzte hozzá Mirek Trnka, a tanulmány társszerzője.

A tudósok a szokatlanul száraz nyarak halmozódását az ember által okozta klímamelegedésre és a sarkvidéki áramlatok ezzel összefüggő megváltozására vezetik vissza. Ezek a légáramlatok szabályozzák a sarkok és az Egyenlítő közötti hőmérsékleti eloszlást és nagy hatással vannak az időjárásra.

Kis Anna Zhvg

Súlyos aszályra kell felkészülnünk a száraz április után

Európa-szerte egyre súlyosabb az aszály, víz nélkül pedig nincs sem élet, sem élelmiszer, legalábbis olcsó, biztonságos és bőséges semmiképp. Az egyre hevesebb és gyakoribb esőzések pedig csak tovább rontanak a helyzeten.