Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Összességében csak akkor kisebb a laboratóriumi körülmények között előállított műhús környezeti lábnyoma, ha megújuló energiát használnak. Ha fosszilis tüzelőanyagokból nyerik a készítéséhez szükséges energiát, még nagyobb is lehet a karbonlábnyoma, mint a hagyományos húsé – figyelmeztetnek kutatók. Az eredményeikről a Fast Company számolt be.
Évek óta egyre több cég kísérletezik világszerte újfajta technológiákkal, hogy lényegében húst állítsanak elő, az állatok levágása nélkül. Ezt izolált sejtekkel tudják elérni, amit laboratóriumi körülmények között, bioreaktorokban növesztenek. A fejlesztéseknek pont az a célja, hogy csökkentsék a nagyipari állattartás környezeti lábnyomát, ami jelentős szegletét teszi ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának.
Egy független holland kutatócég vizsgálta meg, hogy ha egy elképzelt, nagyszabású „műhúsgyárat” működtetnének 2030-ban, mekkora környezeti lábnyoma lenne a hagyományos húsiparéhoz képest. A számításokhoz 15 laborhússal foglalkozó cég energiafogyasztásra vonatkozó adatait használták fel.
Abból indultak ki, hogy a gyártáshoz szükséges hűtéshez és fűtéshez jelentős energiára van szükség. Az pedig, hogy összességében kisebb-e a laborokban növesztett hús környezet lábnyoma, azon múlik, milyen energiaforrásból működtetik ezt.
Arra hívják fel a figyelmet, hogy amennyiben teljesen megújuló energiára támaszkodna egy ilyen üzem, akkor 92 százalékkal alacsonyabb lenne a labormarha karbonlábnyoma, mint a hagyományosé, 52 százalékkal lenne kisebb a kibocsátás sertés, és 17-tel a csirkehús esetében. Még akkor is, ha a mostaninál fenntarthatóbb módon állítanák elő ezeket (példaként a kutatók azt hozták fel, hogy megváltoztatnák a marhák étrendjét, hogy kevesebb metánt eregessenek).
Viszont, ha fosszilis forrásból nyerik az energiát, még nagyobb kibocsátással is jár a laborban előállított sertés és csirkehús, mint a hagyományos. Ez az eset csak a rendkívül erőforrásigényes marhahús esetében nem áll fenn: a marha esetében bármilyen energiaforrást is használnak, a hagyományos marhatenyésztés környezeti lábnyoma nagyobb lesz.
Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet a kutatók, hogy bár nem ezt vizsgálták, de a növényi alapú húshelyettesítők mivel feldolgozott élelmiszerek, még több energiára van szükség az előállításukhoz, így vélhetően még nagyobb kibocsátással jár a készítésük, mint a laborhúsoké.
