Egy moszkvai bíróság csütörtökön öt és fél, illetve hét év börtönbüntetésre ítélt két orosz költőt, amiért "gyűlöletkeltő" verset olvastak fel tavaly egy háborúellenes rendezvényen.
A BBC-nek nyilatkozott egy, neve elhallgatását kérő szoftvermérnök, ami dolgozott az ujgurok érzelmeit leolvasó kínai rendszeren.
A rangjától megfosztott volt katona maga is fél a politikai megtorlástól.
Szexizmusra és rossz bánásmódra panaszkodott.
Rasszista rendőrállamot épített ki Peking a muszlim ujgurok lakta Hszincsiang tartományban, ahol a klasszikus elnyomás elemeit csúcstechnológiával vegyítik.
Három, a Vatikán alkalmazásában álló apáca álnéven nyilatkozott a „Femmes Eglise Monde” című lapnak, amelyet a szentszék leghivatalosabb sajtószerve, a „L’Osservatore Romano” ad ki.
A riói olimpián ezüstérmet szerző etióp hosszútávfutó bátor politikai kiállása kellett ahhoz, hogy a világ tudomást szerezzen a 38 millió lelket számláló népcsoport, az oromók évtizedes küzdelméről.
Mit jelentett nőnek lenni a századfordulón? Milyennek látjuk ezt mai szemmel, és milyennek látták ők maguk a harcukat, győzelmeiket és elbukásaikat? A dualizmus felső- és középosztálybeli asszonyainak ellentmondásos, ma azonban egyesek szemében talán még irigylésre méltónak is tűnő mindennapjait bemutató kötet, A budapesti úrinő magánélete olyan világba kalauzol el minket, ahonnan visszatérve, a mai magyar közéletet is másképpen lehet értelmezni.
Ha hagyomány, hogy a férfiak vannak fölül, és a nők vannak alul, akkor ez a természetes – és akkor azok, akik ennek az ellenkezőjét hirdetik, szétzúzzák „a civilizációnkat”, nem értik az ösztönélet mélységeit, megfosztanak bennünket a „madonna és ribanc” romantikájától.
Az Orbán által hivatkozott Robert Kagan nem az autokrácia életképességét élteti, hanem éppen a politikai és vallási (iszlám) totalitárius erők térnyerésétől félti a Nyugatot. Ráadásul konkrétan őt is bírálja.
Ha ön is kíváncsi arra, hogy melyik elnyomó rendszerben érezné magát a legjobban, akkor a Playbuzz kvízét önnek találták ki.
