szerző:
Nagy Gábor
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Rasszista rendőrállamot épített ki Peking a muszlim ujgurok lakta Hszincsiang tartományban, ahol a klasszikus elnyomás elemeit csúcstechnológiával vegyítik.

A szóhasználaton múlik annak megítélése, hogy a kínai kormány segíti-e az északnyugati Hszincsiang tartományban élő muszlim ujgurokat, vagy elnyomja őket. Utólagos törvénymódosítással a múlt héten ismerte el Peking, hogy százával működnek erős őrizet alatt álló táborok az 1,7 millió négyzetkilométeres, 22 millió lakosú Hszincsiangban, amely elvileg autonóm területnek számít. A kormány szerint azonban ezeken a helyeken szakoktatás, vagyis átképzés folyik, amivel a kiszemelteknek lehetőséget akarnak adni a beilleszkedésre a modern gazdaságba, és a vallási szélsőségektől való távolmaradásra. A nyugati kormányok és emberjogi szervezetek – amelyek műholdfelvételekről és személyes beszámolókból évek óta tudnak a táborok létezéséről – azt állítják, hogy Mao Ce-tung és a kulturális forradalom kora óta nem voltak ennyien átnevelőintézményekben, ahol a hivatalos ideológiát és a Kínai Kommunista Párt (KKP) iránti feltétlen hűséget igyekeznek a fejükbe verni.

Az öt évtizeddel ezelőtti gyakorlattal szemben a rövidebb-hosszabb időre, hetekre, hónapokra vagy évekre a táborokba vitt emberek nem végeznek kényszermunkát, s érkeznek ugyan hírek kínzásokról, azok azonban nem szisztematikusak. Ehelyett a táborlakóknak a KKP dogmáival kell megismerkedniük, s éltetniük a pártot, illetve annak vezetőjét, Hszi Csin-pinget. Az ENSZ és az amerikai külügyminisztérium is az emberi jogok tömeges megsértéséről beszél a mindenféle ítélet nélküli fogva tartás kapcsán, amihez a beszámolók szerint elég, ha valaki az iszlámhoz való tartozásának bármilyen jelét mutatja. Az átnevelőtáborokban lévők számát több százezerre teszik, de van becslés, amely legalább egymilliót valószínűsít, s ők jellemzően felnőtt ujgur férfiak.

Ellenőrző pont egy hszincsiangi üzletben
©

Peking kemény fellépését az váltotta ki, hogy 2009-ben Hszincsiang fővárosában, Urumcsiban véres zavargások törtek ki, mert onnan több ezer kilométerre délre, egy kantoni városban egy rosszindulatú pletyka nyomán ujgurokat öltek és sebesítettek meg. Az iszlamista terrorizmussal folytatott küzdelemnek újabb lendületet adott, hogy ujgurok tűntek fel a dzsihádista Iszlám Állam harcosainak sorában, és két látványos terrorakció is történt. 2013-ban Peking központjában, a Tienanmen-téren egy ujgur öngyilkos merénylő hajtott autóval a tömegbe, egy évre rá pedig a délnyugat-kínai Jünnan tartomány székhelyének, Kunmingnak a pályaudvarán ujgurok hosszú késekkel 31 embert kaszaboltak halálra. A kínai kormány ez utóbbi eseményt tartja a maga „szeptember 11-éjének”.

Az ujgurok hosszabb ideje kénytelenek voltak hozzászokni, hogy – bár Kínában formailag vallásszabadság van – üldözik a vallásukat, visszaszorítják a kultúrájukat, s a hanok beáramlása miatt másodrangúnak számítanak a saját tartományukban. Ezt erősíthette, hogy Hszincsiang a  kínai atomkísérletek központja volt, az időszakos sóstó, a Lop-nór vidékén hajtották végre 1964–1996 között mind a 45 légköri és föld alatti nukleáris robbantást. A tartományban a mindennapi élet részévé vált, hogy a 18 éven aluliak nem léphetnek be a mecsetekbe, mekkai zarándoklatra csak hivatalosan szervezett úton és rendkívül nehézkesen lehet eljutni, s a nőkre gyanakodva néznek, ha az arcot elfedő ruházatot, a férfiakra, ha hosszú szakállat viselnek.

Ujgur múlt és jelen
Az altáji nyelvcsalád török ágába tartozó ujgurok – akikkel így akár szolidáris is lehetne a türk (török) népek felé fordult Orbán-kormány, különösen, hogy az ujgurok egyes vélemények szerint a hunokkal is rokonságban vannak – őslakosoknak számítanak Kína legnagyobb tartományában. Az első önálló államuk a 745–840 közötti Ujgur Kaganátus volt, amelyet a kirgizek igáztak le. A fejlett írásbeliségük már Dzsingisz kán mongol birodalmában is megbecsülést hozott az ujgurok számára, akik a Kínát uraló, mongol származású Jüan-dinasztia (1271–1368) idején befolyásos tanácsadói posztokra tettek szert az udvarban. 1864-ben fellázadtak a mandzsu Csing-dinasztia (1644–1911) ellen, ám a Kelet-Turkesztán nevű független államukat Kína 1876-ban legyűrte, és nyolc évvel később Hszincsiang (Új Határvidék) néven annektálta. A császárság 1911-es bukását követő káosz után 1933-ban és 1944-ben rövid életű államalakulatok léteztek Kelet-turkesztáni Köztársaság, illetve a szovjet támogatással kikiáltott Második Kelet-turkesztáni Köztársaság révén. Az utóbbit 1949-ben foglalta el a kínai néphadsereg, és 1955 óta hivatalosan Hszincsiang–Ujgur Autonóm Területnek nevezik.
A hat évtizede még túlnyomóan ujgurok lakta tartományba Peking két hullámban – az 1950–1960-as években, majd az 1990-es évektől – telepítette be az ország egészében túlnyomó többségben lévő han kínaiakat, akik afféle meghódítandó és civilizálandó vadnyugatnak tekintik az óriási területet. A legutóbbi adatok szerint a han kínaiak aránya a lakosságban az 1950-es évek elejének 6 százalékáról 41 százalékra nőtt, miközben az ujguroké 75-ről 45 százalékra zsugorodott. Az iszlám szunnita ágát követő, a nők öltözködésével és munkavállalásával, valamint az alkoholfogyasztással kapcsolatban toleráns ujgurok – akik között az utóbbi évek elnyomása miatt újra nő a vallásosok aránya – mellett még a hagyományos kínai hui muszlim kisebbség (5 százalék), valamint a kazahok (7 százalék) képviselnek komolyabb létszámot Hszincsiangban. Kínában 10,5 millió ujgur él, a szomszédos és közeli országokban további 1–1,5 millió. A kínai ujgurok az arab, az egykori Szovjetunió területén élők a cirill, a törökországiak pedig a latin ábécét használják.

A helyzet még rosszabbra fordult, amikor 2016 augusztusában a tartományi párttitkár posztjára – ami a valódi irányítást jelenti – Csen Csüan-kuót nevezték ki. A katonatisztből lett pártkáder ugyanis Tibet éléről érkezett, ahol Peking szintén minden erővel igyekszik rákényszeríteni az akaratát az őslakosokra, akiknek a vallását és kultúráját a modernizáció jelszavával elnyomja, és tömegével telepíti be a han kínaiakat az elvileg Hszincsianghoz hasonlóan autonómiát élvező területre. Csen kemény kézzel pacifikálta a 2008-ban a lázadás jeleit mutató Tibetet, és Pekingben különösen jó eredményként értékelték, hogy megszűntek a szerzetesek önégetései. A 62 éves politikus el is nyerte a jutalmát, a KKP tavaly októberi XIX. kongresszusán bekerült a politikai bizottság 25 tagja közé.

Csen az ujgurok megzabolázására importálta és továbbfejlesztette az eszközöket, amiket Tibetben alkalmazott a Pekinggel szembeni ellenállás megtörésére. A rendszer központi eleme, hogy a városokat, illetve nagyobb településeket olyan hálózatra osztják fel, amelyben meghatározott területre, illetve lakosságszámra jut egy rendőrőrs. Ezt a jellemzően betonból készült – sűrűbben lakott részeken a beszámolók alapján száz-kétszáz méterenként megtalálható – kis épületet a hivatalos nyelvezetben „kényelmi” rendőrállomásnak hívják, mert az arra járók egy palack vizet kaphatnak, és a mobiltelefonjaikat is feltölthetik.

Az igazi funkció viszont a lakosság szemmel tartása, de azt is bátorítják, hogy feljelentésekkel forduljanak az ott posztoló rendőrökhöz. A hatalom azt a módszert is átvitte Tibetből, hogy a kordában tartani kívánt kisebbség minél több tagját rábírja az együttműködésre, és a többszörösére emelt rendfenntartói létszám egy részét velük tölti be. A hírek szerint tiltólistára helyezték a „túlságosan vallásos” személyneveket is – mint a Mohamed vagy a Mekka –, s ha valaki ilyet ad az újszülöttnek, a gyerek esetleg nem kapja meg az ingyenes egészségügyi ellátásra és oktatásra jogosító okmányt, a hukout. A beszámolók alapján a 2014-es kunmingi vérengzés óta ujgurok csak úgy vehetnek kést, ha annak pengéjére QR-kóddal ráviszik az azonosításukhoz szükséges információkat.

A klasszikus elnyomáshoz – aminek része az ujgurok útlevelének tömeges bevonása, valamint az a gyakorlat, hogy han hivatalos személyek rövid időre beköltöznek ujgur családokhoz, hogy neveljék őket – ugyanis a csúcstechnológia legújabb eszközei társulnak, ami szkeptikus vélemények szerint Hszincsiangot egyfajta próbatereppé teszik a társadalmat mindinkább ellenőrizni akaró kínai vezetés számára. A telefonbeszélgetések lehallgatása rutinszerűnek mondható, de a rendfenntartók igyekeznek kihasználni az okostelefonok tulajdonságait is. A gyakori ellenőrzések során egy készülékkel letöltik a telefon tartalmát, ellenőrizve, hogy rajta van-e az előírt kémapplikáció, illetve a delikvens nem használ-e olyan tiltott kommunikációs alkalmazást, mint a WhatsApp. Hszincsiangot, s különösen a városokat teljesen behálózzák a nagy felbontású köztéri kamerák, a felvételeket csúcsszínvonalú arcfelismerő szoftverekkel elemzik, s az azonosításra felhasználják azokat a DNS-mintákat is, amiket az ujguroknak előírt egészségügyi felülvizsgálatokon gyűjtenek be. A tartományba bejutó kevés számú nyugati újságíró tapasztalatai szerint ezeket az eszközöket szinte kizárólag a han kínaiaktól jellemzően ránézésre is megkülönböztethető ujgurok ellen vetik be, amit a The Economist londoni gazdasági hetilap úgy nevezett: apartheid, kínai sajátosságokkal.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
HVG HVG Hetilap

Ujgur múlt és jelen

Az altáji nyelvcsalád török ágába tartozó ujgurok – akikkel így akár szolidáris is lehetne a türk (török) népek felé fordult Orbán-kormány, különösen, hogy az ujgurok egyes vélemények szerint a hunokkal is rokonságban vannak – őslakosoknak számítanak Kína legnagyobb tartományában. Az első önálló államuk a 745–840 közötti Ujgur Kaganátus volt, amelyet a kirgizek igáztak le. A fejlett írásbeliségük már Dzsingisz kán mongol birodalmában is megbecsülést hozott az ujgurok számára, akik a Kínát uraló, mongol származású Jüan-dinasztia (1271–1368) idején befolyásos tanácsadói posztokra tettek szert az udvarban. 1864-ben fellázadtak a mandzsu Csing-dinasztia (1644–1911) ellen, ám a Kelet-Turkesztán nevű független államukat Kína 1876-ban legyűrte, és nyolc évvel később Hszincsiang (Új Határvidék) néven annektálta. A császárság 1911-es bukását követő káosz után 1933-ban és 1944-ben rövid életű államalakulatok léteztek Kelet-turkesztáni Köztársaság, illetve a szovjet támogatással kikiáltott Második Kelet-turkesztáni Köztársaság révén. Az utóbbit 1949-ben foglalta el a kínai néphadsereg, és 1955 óta hivatalosan Hszincsiang–Ujgur Autonóm Területnek nevezik.

Nyolc embert gyanúsítanak az olasz szórakozóhelyen kirobbant tömegpánikkal kapcsolatban

Nyolc embert gyanúsítanak az olasz szórakozóhelyen kirobbant tömegpánikkal kapcsolatban

Andy Vajna: Nekem semmi bajom Mészáros Lőrinccel

Andy Vajna: Nekem semmi bajom Mészáros Lőrinccel

Élő közvetítésben pofozta fel feleségét a Fortnite-játékos, letartóztatták a rendőrök

Élő közvetítésben pofozta fel feleségét a Fortnite-játékos, letartóztatták a rendőrök

A németek elengedték a kötelező menekültkvótát

A németek elengedték a kötelező menekültkvótát

Ismét ébredezik a mexikói Popocatépetl vulkán – videó

Ismét ébredezik a mexikói Popocatépetl vulkán – videó

Na, milyen volt Afrika? Film készül Széchenyiről, a híres magyar vadászról

Na, milyen volt Afrika? Film készül Széchenyiről, a híres magyar vadászról