Bár a randevúzás történelmi szemszögből új jelenség, megvannak a saját, nemiszerep-alapú „szabályai”. Például a férfiaktól még ma is elvárják, hogy fizessenek, a nőktől pedig, hogy ezt hagyják. Részlet a Mit tenne De Beauvoir? című könyvből.
Nagyjából 50 ezer ujgur menekült élhet Törökországban. Az ő elhallgattatásuk eszköze lehet a Kínával kötött kiadatási egyezmény annak kritikusai szerint.
A díjat, amit a Magyar Hang Év embere-szavazásán nyertek, L. Ritók Nóra civil szervezetének ajánlották fel. További 100 ezer forintot is gyűjtenek nekik.
A jelenség azért furcsa, mert egy teljesen idegen ember az intimitás hamis érzetét keltve szólít meg minket, holott semmilyen kapcsolatban nem állunk az illetővel. De mi ebben a zavaró? Egyáltalán, miért csinálják ezt a férfiak? Részlet a Mit tenne De Beauvoir? című könyvből.
A tagállamok közös állásfoglalása tartalmazta a "gender" és az "LMBTQI" kifejezéseket is, de igazából arról szólt, hogy az EU-nak tiszteletben kell tartania és elő kell mozdítania a nemek közötti egyenlőséget és fel kell lépni a hátrányos megkülönböztetéssel szemben.
Múlt héten tartott volna autós demonstrációt az LMBTQ emberekre hátrányos új jogszabályok ellen a Budapest Pride, de megtiltotta a rendőrség. A szervezők szerint indokolatlan volt a tiltás, ahogy indokolatlan a gyülekezés vészhelyzeti rendelet általi általános tiltása is, ezért szeretnék, ha ezt felülvizsgálná az Alkotmánybíróság.
Egyre kevesebben gondolják azt Magyarországon, hogy az ország a Nyugathoz tartozik, határozottan elutasítják a tekintélyelvű vezetőket és többségük nem támogatja az LMBTQ+ közösség démonizálását – a többi közt ez derült ki a GLOBSEC Trends régiós közvélemény-kutatásából. A régióban általánosságban támogatják a demokráciát, de ha „liberális demokráciaként” hivatkoznak rá, sokan már fenyegetettségnek érzik.
A 31 éves Waliduda Dániel eddigi élete során sikerrel vette ugyan a melegsége miatt felbukkanó akadályokat, de most képtelen az örök optimizmusát átültetni a magyar politikai helyzetre. Próbál azonban tenni azért, hogy a társadalom elfogadóbb legyen, ezért vesz rész a Nyitottak vagyunk legújabb kampányában, amelynek célja megmutatni: mindenkit csak a tettei és teljesítménye alapján kellene megítélni. A kampányban olyan emberek történeteit gyűjtik, akiket hátrány ér, vagy akik nem mindig láthatóak fogyatékosságuk, vallásuk, etnikai hovatartozásuk vagy szexuális orientációjuk miatt.
Rendkívüli felhatalmazással a zsebében nagyon sok törvénymódosító javaslatot nyújtott be múlt héten a kormány, köztük az Alaptörvényét és az örökbefogadásra vonatkozó szabályokét. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa felszólította Parlamentet, hogy ezekről a rendkívüli állapot feloldása után szavazzanak.
A Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni programjának szakmai vezetője Toszeczky Renáta szociális munkás. Feladata, hogy a prostitúcióból vagy a rabszolgasorból kimenekített áldozatok újra láthatóvá váljanak a társadalom számára. Irodája nincsen, egyedül tartja a lelket két shelter, vagyis két védett ház lakóiban. Róla forgatott dokumentumfilmet Schwechtje Mihály Védelem alatt címmel, mert nemcsak az áldozatok, de a szociális munkások emberfeletti tevékenysége is gyakran láthatatlan a többség számára. A film főszereplőjével készítettünk interjút.
Az LMBTIQ személyek esélyegyenlőségére vonatkozó tervet készített az Európai Bizottság, de egy olyan jogalkotási javaslaton is dolgoznak, amely lehetővé tenné a szivárványcsaládok tagállamok közötti kölcsönös elismerését. A magyar jogalkotóknak azt üzenik, hogy az egyenlőséget és az emberi jogokat mindenkinek tiszteletben kell tartania.
Brüsszelben továbbra is a jogállamisági mechanizmussal megerősített költségvetés elfogadása a legfontosabb téma, a következő hetekben számos fontos döntésnek kell megszületnie. Az ezzel kapcsolatos parlamenti vitában Orbán Viktor volt a legtöbbet emlegetett politikus. A Fidesz szerint azonban mindezek csak baloldali rágalmak.
A svájci államfő szerint egy országban a rendszer autoriter jellegéről árulkodik, amikor akadályozni próbálják a hozzájutást az információhoz és az internethez, igyekeznek újságírókat megfélemlíteni vagy elűzni.
A büntető intézkedések Carrie Lamot, a kínai különleges közigazgatási terület vezetőjét és 11 hongkongi, illetve kínai tisztségviselőt sújtanak a nemrégiben bevezetett nemzetbiztonsági törvény miatt.