Black Lives Matter
Hónapok óta folynak a zavargások az USA-ban és több más országban az elharapózott rendőri brutalitás és az intézményes rasszizmus miatt. Az afroamerikaiakkal való egyenlő bánásmódért küzdő radikális mozgalom, a Black Lives Matter égisze alatt zajló tüntetések azt követően erősödtek fel, hogy amerikai rendőrök intézkedés közben megöltek több, fegyvertelen afroamerikait. A legfrissebb fejleményeket cikksorozatunkban követheti.
A mozgalom az Egyesült Államokban kezdődött 2013-ban, és mára az egyik legerősebb kezdeményezéssé vált, amely nemzetközi szinten harcol a faji megkülönböztetés ellen - hangsúlyozta Petter Eide, a Szocialista Baloldal nevű norvég párt képviselője szombaton.
A Black Lives Matter ismertsége és támogatottsága azt követően szélesedett ki, hogy az egyesült államokbeli Minneapolisban 2020 májusában, egy brutális rendőri előállítás során életét vesztette az afroamerikai George Floyd, s a mozgalom tüntetések sorozatát szervezte a feketéket sújtó rendőri erőszak ellen. Petter Eide szerint a mozgalomnak köszönhetően számos országban előtérbe kerültek a rasszizmus jelentette problémák, és új vita kezdődött a kérdésről.
Úgy tudni, hogy a Nobel-békedíj jelöltjeinek idei listáján többek között a WikiLeaks alapítója, Julian Assange, Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki politikus és két társa, számos sajtószabadságért harcoló szervezet, Donald Trump volt amerikai elnök, valamint az Oltóanyag- és Védőoltási Világszövetség (GAVI) is rajta van már.
A Nobel-békedíjat a norvégiai Nobel-bizottság ítéli oda minden év októberében. A jelöléseknek január 31-ig kell beérkezniük az arra felhatalmazott személyektől. A bizottság évente több száz ajánlást kap, a jelöltek többségének nevét nem hozzák nyilvánosságra.
A Nobel-békedíj az egyetlen Nobel-díj, amelyet nem természetes személy is megkaphat. Gyakran részesültek szervezetek az elismerésben, a vöröskereszt például többször is volt díjazott.
