szerző:
HVG Könyvek
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Annak ellenére, hogy a házasság szabályrendszere sok helyen már lazább, a névváltoztatás még mindig fontos része a házasság intézményének. Mit gondolnak erről a hagyományról a feministák?

A modern jogszabályoknak és az egyenlőség felé való elmozdulásnak köszönhetően a világ bizonyos pontjain a házasság utáni névváltoztatás már nem kötelező. Québecben 1981 óta, Görögországban 1983 óta van lehetőségük arra a nőknek, hogy megtartsák a lánykori nevüket.

Vannak olyan fejlett országok is, ahol még mindig több az olyan nő, aki felveszi a férje nevét, annak ellenére, hogy nem írja elő jogszabály. Ilyen Ausztrália, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Japánban törvény írja elő, hogy a házastársak valamelyike felvegye a másik nevét; csak az esetek 4%-ában veszi fel a férj a feleségéét.

Mit mondanak erre a hagyományra a feministák?

Régen a névváltoztatás azt jelezte, hogy a nő egy új család tagjává vált, a nő neve pedig a tulajdonosát jelezte.

Sok feminista ezért úgy vélekedik, hogy amíg a házasság megmarad ebben az idejétmúlt formában, nem képes egyenlőséget biztosítani a heteroszexuális kapcsolatban élő felek számára. Egyszerűen azért nem, mert a nők feladják nevüket, függetlenségüket és szabadságukat, hogy a patriarchális társadalom alapegységének részévé váljanak.

A Facebook 2013-ban felmérést készített a brit The Sunday Times számára, amelyből az derült ki, hogy a fiatalabb nők egyre inkább nemmel válaszolnak erre a kérdésre, és köztes megoldást választanak: házasodnak, de nem veszik fel a férjük nevét.

A függetlenség elvesztése

A férj nevének felvétele nemcsak metaforikus átváltozás. A világ sok táján a házasság nem választás kérdése, és az előtte megélt függetlenség elvesztését jelenti. Ezekben az országokban még az is szokatlan, ha egy nőnek saját bankszámlája van – ez az, amiről úgy tartják, egy nőnek szüksége van rá, hogy egyenlő, független és szabad lehessen.

A feministák évszázadok óta küzdöttek a nők függetlenségéért, míg mára ott tartunk, hogy a nők fejéhez azt vágják: „túl” függetlenek. Érdekes, de egy férfi esetében fel sem merül az ötlet, hogy „túl” független lenne, de ha egy nőnek számít a karriere és van a férjétől független saját identitása, akkor az már „túl”. Még rosszabb, ha a nő a saját neve megtartásával akar független maradni – vagy az egyedülálló és gyermektelen életet választja.

Ha nem hódolunk be a hagyománynak, és megtartjuk leánykori nevünket, sok helyen nehézségekbe fogunk ütközni. A társadalom nincs felkészülve azokra a családokra, ahol a feleségnek más a neve, mint a férjnek. Honnan lehetne tudni például utazás közben, hogy összetartoznak? Hogyan bizonyíthatnák a határon, hogy a gyermekeik közösek?

Következtetés

©

Sok házasság végződik válással, tehát elképzelhető, hogy az egész névváltoztatási procedúrát egy napon újból végig kell majd játszani. Persze az is előfordulhat, hogy nem így alakul; lehet, hogy holtomiglan-holtodiglan házasságunk lesz.

Kate Millett (1934–2017) korszakalkotó feminista a következő kérdést tenné fel: vajon megváltozik az identitásunk mint önálló nő, ha felvesszük a férjünk nevét? A hagyomány miatt cselekszünk így, vagy valóban ezt szeretnénk?

Nem sok feminista gondolja, hogy az egyenlőséghez az vezet el, ha felvesszük a férjünk nevét, de még kevesebb mondaná, hogy ne tegyük, ha tényleg ezt szeretnénk. Végtére is, ez csak egy név. De a mi nevünk.

A fenti cikk a Mit tenne De Beauvoir? című könyv szerkesztett részlete. 

Vajon mit mondana Andrea Dworkin a brazilgyantáról? Milyen tanácsot adna Naomi Wolf a Tinder-profilunkkal kapcsolatban? Tabi Jackson Gee és Freya Rose mindannyiunkat foglalkoztató kérdéseken keresztül vezet be a legnagyobb feministák elméleteibe és mutatja be életszemléletüket. Könyvükben arra sarkallnak, hogy feltegyük a kérdést: vajon a nők tényleg egyenlőek a férfiakkal? A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
HVG Könyvek HVG Könyvek

Miért hívnak ismeretlen férfiak csillagomnak vagy szívemnek?

A jelenség azért furcsa, mert egy teljesen idegen ember az intimitás hamis érzetét keltve szólít meg minket, holott semmilyen kapcsolatban nem állunk az illetővel. De mi ebben a zavaró? Egyáltalán, miért csinálják ezt a férfiak? Részlet a Mit tenne De Beauvoir? című könyvből.

HVG Könyvek HVG Könyvek

Hagyjam-e a randipartnerem fizetni, ha ragaszkodik hozzá?

Bár a randevúzás történelmi szemszögből új jelenség, megvannak a saját, nemiszerep-alapú „szabályai”. Például a férfiaktól még ma is elvárják, hogy fizessenek, a nőktől pedig, hogy ezt hagyják. Részlet a Mit tenne De Beauvoir? című könyvből.

A kínai vakcinával kezdenek oltani 72 évesnél idősebbeket a vajdasági Óbecsén

A kínai vakcinával kezdenek oltani 72 évesnél idősebbeket a vajdasági Óbecsén

Poloskát találtak Boldog István volt irodájában

Poloskát találtak Boldog István volt irodájában

Magyar cégek is jól járhatnak az EU és Kína között kötött megállapodással

Magyar cégek is jól járhatnak az EU és Kína között kötött megállapodással