szerző:
HVG Könyvek
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Bár a randevúzás történelmi szemszögből új jelenség, megvannak a saját, nemiszerep-alapú „szabályai”. Például a férfiaktól még ma is elvárják, hogy fizessenek, a nőktől pedig, hogy ezt hagyják. Részlet a Mit tenne De Beauvoir? című könyvből.

A Match.com amerikai egyedülállók körében végzett felmérése szerint 2017-ben a nők 47%-a felajánlaná, hogy fizet, jelezve függetlenségét. A nők 74%-a pedig már meg is tette, hogy ne érezze úgy, hogy bármilyen kötelezettséggel tartozna a randipartnerének. De milyen kötelezettségekről is beszélünk?

A randevúzás hagyományos irányelvei szerint a férfi kötelezettsége, hogy fizessen a randevú végén, a nőé pedig, hogy tartózkodjon a szextől, és annak a férfinak ajánlja fel jutalomként, akit szeret. Ez abból az időből származik, amikor a nők még nem igazán dolgoztak, ezért pénzügyileg kiszolgáltatottabbak voltak.

Mit mondanak erre a feministák?

A régi szabályok nem igazodtak a mai korhoz, és bőven adnak témát a feministáknak. Akkor töltjük be a leginkább a patriarchális, kapitalista társadalomban elvárt szerepkört, ha egy nemzetközi étteremláncban eltöltött heteroszexuális randevú után hagyjuk a férfit fizetni.

Az első hullám feministáinak még nem volt alkalmuk megoldani ezt a problémát, mivel a randevúzás az 1920-as években jött divatba. Azt megelőzően egy házasság előtt álló férfi és nő gardedám nélkül egymás társaságában sem mutatkozhatott nyilvánosan, nemhogy egy étteremben vacsorázzanak.

Amikor a nők még nem dolgoztak, illetve nem volt saját vagyonuk, nem volt kérdés, hogy ki fizet: a férfi hívta el a nőt randevúzni, a férfi fizetett. Még korábban a családok rendezték el a leendő házasságokat, és az udvarlásra a család jelenlétében, a lányos házban került sor.

Ma már általában magunknak választjuk ki a randipartnerünket, de legalábbis a család bárminemű beleszólása nélkül fogadjuk el az udvarlását. És mivel valószínűleg van saját pénzünk, nincs szükségünk a férfira, hogy fizessen helyettünk. Ez azonban bonyolítja a dolgokat.

Egy dolog azonban nem változott: a gazdaság továbbra is ellenünk dolgozik. A férfiak általában még mindig többet keresnek, mint a nők. A kapitalista világban pedig a pénz: hatalom. Még ha magasabb is a jövedelmünk, mint a randipartnerünknek, a társadalom, a szüleink és a média által belénk nevelt nemi szerepek megnehezítik, hogy a nő fizessen.

Kihalt a lovagiasság?

Kezdjük azzal az elvárással, hogy a férfinak kell fizetnie. Minden alkalommal, amikor a feminista mozgalom megpróbálta definiálni, mit jelent nőnek lenni, a férfilét kontextusában tette. Simone de Beauvoir (1908–86) A második nem második kötetét az egyik leghíresebb mondatával nyitotta:

„Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik.”

A második hullám feministái megvizsgálták, hogyan tanulják meg a két nem képviselői a nekik szánt szerepeket. Egy randevú során például nem hirtelen ötlettől vezérelve döntünk, ki állja a számlát, hanem az irodalmi művekből, a filmekből, a reklámokból és a történelemből tanult mintázatok alapján.

Ugyanakkor, ha a nő többet keres, mint a férfi, van-e értelme, hogy a férfi fizessen? Valószínűleg nincs. Ebben az esetben viszont a jóindulatú szexizmus esete áll fenn. Ez bármilyen, a nők (vagy férfiak) irányába mutatott lovagias viselkedés lehet – még akkor is, ha előnyösnek tűnik –, de attól függetlenül szexista, mivel a tanult sztereotípiákat elégíti ki, és a nőket gyengének állítja be.

Az új szabályok

Kate Millett (1934–2017) radikális amerikai feminista arra bátorította könyve, a Sexual Politics (Szexuálpolitika) olvasóit, hogy törjenek ki a nőket és a férfiakat egyaránt csapdában tartó nemi előítéletek korlátai közül. A megfogalmazást tekintve „irányító” férfiasságról és „passzív” nőiességről írt.

Felidézve a heteroszexuális kapcsolatok egyenlőtlen erőviszonyait, Millett szerint a tanult szerepek nemcsak korlátoznak, de olyan magatartásbeli mintázatokra késztetnek, amelyekben nem érezzük jól magunkat.

Gloria Steinem (1934–) amerikai feminista a nőknek azért az igényéért szállt harcba, hogy felébredjenek, és ne féljenek máshogy viselkedni. Steinem önbecsülésen alapuló feminizmusa jegyében azt javasolta volna, hogy inkább a saját viselkedésünkön próbáljunk változtatni, és ne a partnerünket kritizáljuk.

Következtetés

©

Bár a randipartnerünk nem okoz látható kárt, amikor fizet helyettünk, ezzel egy régi hagyományt követ, amellyel a férfiak a pénzüket és a hatalmukat használják befolyásolásra.

Észszerű megoldás, ha az állja a költségeket, aki elhívta a másikat, de hogy kiegyenlítetten működjön a dolog, ehhez arra lenne szükség, hogy mindkét fél ugyanannyiszor hívja meg a másikat.

„Túl sok ember keresi a tökéletes párt, ahelyett, hogy megpróbálnának önmaguk lenni” – írta Steinem. Vagyis, legyünk merészek! Ajánljuk fel, hogy fizetünk, és meglátjuk, hogy a másik megbántódik-e. Ezzel sok mindent megtudhatunk róla – és magunkról.

A fenti cikk a Mit tenne De Beauvoir? című könyv szerkesztett részlete. 

Vajon mit mondana Andrea Dworkin a brazilgyantáról? Milyen tanácsot adna Naomi Wolf a Tinder-profilunkkal kapcsolatban? Tabi Jackson Gee és Freya Rose mindannyiunkat foglalkoztató kérdéseken keresztül vezet be a legnagyobb feministák elméleteibe és mutatja be életszemléletüket. Könyvükben arra sarkallnak, hogy feltegyük a kérdést: vajon a nők tényleg egyenlőek a férfiakkal? A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
HVG Könyvek HVG Könyvek

Miért hívnak ismeretlen férfiak csillagomnak vagy szívemnek?

A jelenség azért furcsa, mert egy teljesen idegen ember az intimitás hamis érzetét keltve szólít meg minket, holott semmilyen kapcsolatban nem állunk az illetővel. De mi ebben a zavaró? Egyáltalán, miért csinálják ezt a férfiak? Részlet a Mit tenne De Beauvoir? című könyvből.

Radics Petit, a HVG-t és a kormányközeli videómegosztót promózza az ingyenes állami szoftvercsomag

Radics Petit, a HVG-t és a kormányközeli videómegosztót promózza az ingyenes állami szoftvercsomag

Elhalasztották a Cannes-i Filmfesztivált

Elhalasztották a Cannes-i Filmfesztivált

Összehangolt kibertámadás ért több magyar kormányzati portált

Összehangolt kibertámadás ért több magyar kormányzati portált