Megköszönte a meghívást, és arról beszélt, milyen fontos, hogy több forrásból lehessen gázt beszerezni. Pénteken volt a horvátországi Krk szigetén létrehozott LNG-terminál ünnepélyes megnyitója.
Legyen szó tejtermékekről, húskészítményekről, vagy akár ruhadarabokról, egyre több cég kínál növényi alapú helyettesítőt az állati eredetű termékekre. Az elnevezéseket azonban heves vita övezi és sok esetben nem is mindig jelenthetjük ki, hogy a növényi megoldás egészségesebb vagy éppen környezetbarátabb.
Jövő év elején már németországi ipari nagyfogyasztóknak értékesítene gázt a MET Csoport frissen alapított cége. Később villamosenergiát is kínálnak, 2022-től pedig lakossági ügyfeleket is kiszolgálnak. Mindehhez bőséges gáztárolói kapacitást vásároltak csütörtökön.
Egyre csak növekszik az a felhasznált energiamennyiség, ami globálisan szükséges a bitcoin előállításához. A legfrissebb becslés szerint csak az idei évben 63,32 terrawattórát fogyaszthatunk el emiatt.
A környezetvédelmi miniszter egyenesen ökológiai aberrációnak nevezte a megoldást, hogy lényegében hűtsék és fűtsék az utcákat.
Az ügyes könyvelésnek és kölcsönöknek köszönhetően a Mátrai Erőmű megvásárlásán és eladásán is csak nyerni tudott Mészáros Lőrinc. Kár, hogy a vevő az állam volt, így a számlát az adófizetők állták.
Egyre kevésbé jár pluszköltséggel, ám a gondos tervezést továbbra se tudjuk megspórolni, ha passzívházat szeretnénk építtetni -– a rezsiköltségünk viszont a tizede lesz. Az építészetben is egyre erőteljesebben teret kap a fenntarthatóság és az a szemlélet, hogy a környezetünknek is a lehető legkevesebbet ártsunk.
Ráadásul a cég által fejlesztett térkő állításuk szerint tartósabb a betonnál, és egy átlagos családi ház energiaszükségletét biztosítani tudja 20 négyzetméternyi ilyen burkolat.
Kidobásra ítélt élelmiszerek, kerti zöldhulladék, trágya, valamint emberi ürülék – egy spanyol cégnél egy új módszert dolgoztak ki arra, hogy a szerves hulladékból bioszenet készítsenek.
Bátran gondoljunk a nedvességre is energiaforrásként.
Az Energiaklub elemzése szerint a Nemzeti Energia- és Klímaterv pont környezeti szempontból nem fenntartható, és teljesen hiányoznak belőle a környezeti és a társadalmi szempontok. A mostani klímatervvel valószínűleg meg se fogjuk közelíteni a 2050-re kitűzött zéró kibocsátást.
