A kormányzati szankciók után szinte minden fontos nyugati cég elhagyta Oroszországot; kétségbeesetten küzd a magyar kormány, hogy rend és nyugalom legyen a benzinkutakon; 399,87 forint is volt egy euró ára; kiderült, hogy az MKB volt az a magyar bank, amely négymilliárd forintos hitelt adott Marine Le Pen kampányára. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Ezt javasolja Anthony Blinken amerikai külügyminiszter és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gazdasági tanácsadója, de Ursula von der Leyen az Európai Unió nevében sokkal óvatosabb.
Az Ukrajna elleni orosz támadásra válaszul a nyugati világ gazdaságilag próbálja térdre kényszeríteni az orosz gazdaságot; a forint zuhan és elképzelni is nehéz, hogy hol lesz ennek vége; sötét jövőképet bemutató jelentés készült a klímaváltozásról. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
És ez csak egy a közül a tíz intézkedés közül, amelyekkel a Nemzetközi Energiaügynökség szerint egy éven belül harmadával lehetne csökkenteni az orosz gázimport mennyiségét Európában. A fokozott függőség felszámolása kompromisszumokkal jár.
Németország készül arra az esetre, ha az oroszok leállítják a gázszállítást, megkérdezték Gulyás Gergelyt is a kormányinfón.
637 igen, 13 nem szavazat és 26 tartózkodás mellett fogadta el az Európai Parlament azt a határozatot, amelyben az uniós törvényhozás az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos álláspontját rögzítette. A szöveg egyes pontjai Magyarországgal is kapcsolatba hozhatók, jogi erővel azonban nem bírnak.
Orbán Viktor a Facebookon üzent, hogy elítéli Oroszország katonai fellépését Ukrajna ellen, Szijjártó Péter bekérette az orosz nagykövetet, a Magyar Honvédség szintén a Facebookon közölte, hogy a mi országunk lakossága nincs közvetlen veszélyben. Mondhatni, a kommunikáció kötelező köreit megfutotta a kormány az Ukrajna elleni orosz inváziót követő első napban, de hogyan tovább? Sok olyan politikai és gazdasági kérdés van, amelyre hamar meg kell találni a választ. Elküldtük kérdéseinket a kormánynak, választ szinte egyáltalán nem kaptunk.
Belgiumban is elszálltak az energiaárak, noha több más országtól eltérően kevésbé van kitéve az orosz–ukrán konfliktus okozta gázszállítási bizonytalanságnak. Az árrobbanással leginkább érintett háztartások és vállalkozások állami segítségre számíthatnak.
Washingtonban találkozott hétfőn az EU-USA energiatanács, amelyen közös célkitűzésekről, illetve arról tárgyaltak, hogyan tudna még többet segíteni az Egyesült Államok az európai energiaválság megoldásában.
Brüsszel eltökéltnek látszik, de a korlátozásokat az életbe léptetésük előtt mind a 27 tagállammal le kell tárgyalniuk.
Több termék 10-20 százalékkal kerül majd többe jövőre.
Egy biztos: idővel mindenki megérzi az energiaárrobbanást. Aki csak teheti, hatóság áras körbe menekül, de ezzel csak az állam terhei nőnek. Azok a gazdasági szereplők, akik nem ugorhatnak be a rezsiernyő alá, abban reménykedhetnek, hogy valahogy kihúzzák korábbi nyereségtartalékukból a drága időszakot. Még az sem kizárt, hogy közülük is lesz, akinek segít majd az állam. A többség arra számít, hogy mindenképp magasabb árszinten stabilizálódnak az energiaárak, amit végül kénytelenek lesznek beépíteni termékeik árába. Ez pedig megint hozzáadódik az inflációhoz.
Lutri, hogy a jelenlegi szabályozás mellett hosszabb távon nem kerül-e többe egy napelemekkel és hőszivattyúkkal ellátott épület fenntartása, mint ha valaki bele sem vág a beruházásba. A civil segítők egyelőre vizsgálják, merjék-e ösztönözni a szegényebb családok pályázatát a napelemes támogatásra. Ez intő jel a vagányabb középosztálybeliek számára is. Interjú a Habitat for Humanity Magyarország energiaszegénység-szakértőjével, Feldmár Nórával.
Áram nélkül nincs élet. Akik a világvégét látják maguk előtt, sokszor azt jövendölik, az apokalipszishez elég lesz egy egyszerű áramszünet. Energiaéhségünk évről-évre olyan méreteket ölt, hogy az amerikai Energy Information Administration jelentése szerint 2050-ig akár 50 százalékkal is nőhet az energiafelhasználásunk, az elektromos áramtermelés pedig akár 79 százalékkal is megugorhat. Már csak az a kérdés, növekvő igényeinkkel képes lesz-e a rendelkezésünkre álló rendszer megbirkózni.
