637 igen, 13 nem szavazat és 26 tartózkodás mellett fogadta el az Európai Parlament azt a határozatot, amelyben az uniós törvényhozás az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos álláspontját rögzítette. A szöveg egyes pontjai Magyarországgal is kapcsolatba hozhatók, jogi erővel azonban nem bírnak.
Orbán Viktor a Facebookon üzent, hogy elítéli Oroszország katonai fellépését Ukrajna ellen, Szijjártó Péter bekérette az orosz nagykövetet, a Magyar Honvédség szintén a Facebookon közölte, hogy a mi országunk lakossága nincs közvetlen veszélyben. Mondhatni, a kommunikáció kötelező köreit megfutotta a kormány az Ukrajna elleni orosz inváziót követő első napban, de hogyan tovább? Sok olyan politikai és gazdasági kérdés van, amelyre hamar meg kell találni a választ. Elküldtük kérdéseinket a kormánynak, választ szinte egyáltalán nem kaptunk.
Példátlan ez a drágulás.
Belgiumban is elszálltak az energiaárak, noha több más országtól eltérően kevésbé van kitéve az orosz–ukrán konfliktus okozta gázszállítási bizonytalanságnak. Az árrobbanással leginkább érintett háztartások és vállalkozások állami segítségre számíthatnak.
Washingtonban találkozott hétfőn az EU-USA energiatanács, amelyen közös célkitűzésekről, illetve arról tárgyaltak, hogyan tudna még többet segíteni az Egyesült Államok az európai energiaválság megoldásában.
Brüsszel eltökéltnek látszik, de a korlátozásokat az életbe léptetésük előtt mind a 27 tagállammal le kell tárgyalniuk.
Oroszország rendre teljesíti európai gázszállítási kötelezettségeit, ám ez nem jelenti azt, hogy az energiahordozó exportját nem használja politikai fegyverként. Most azt akarja elérni, hogy Németország végre adjon engedélyt az Északi Áramlat II. vezeték üzembe helyezésére.
Jövőre a JP Morgan még 150 dolláros rekordárat sem tart elképzelhetetlennek, mert a termelők csak lassan növelik kapacitásaikat, miközben a kereslet egyre nagyobb – írja a Reuters.
Kitolták a 100 százalékos állami támogatású napelempályázatok határidejét, így tovább lehet jelentkezni. De sokan elvéreznek a rendszer mérete vagy a nyílászárók miatt.
Több termék 10-20 százalékkal kerül majd többe jövőre.
Visszaüthet az USA és több ország stratégiai olajtartalékának felszabadítása, mivel az OPEC+ nagyobb tűzerővel bír. A trendek alakulásába beleszólhat a járvány és a palaolaj-termelés is.
Egy biztos: idővel mindenki megérzi az energiaárrobbanást. Aki csak teheti, hatóság áras körbe menekül, de ezzel csak az állam terhei nőnek. Azok a gazdasági szereplők, akik nem ugorhatnak be a rezsiernyő alá, abban reménykedhetnek, hogy valahogy kihúzzák korábbi nyereségtartalékukból a drága időszakot. Még az sem kizárt, hogy közülük is lesz, akinek segít majd az állam. A többség arra számít, hogy mindenképp magasabb árszinten stabilizálódnak az energiaárak, amit végül kénytelenek lesznek beépíteni termékeik árába. Ez pedig megint hozzáadódik az inflációhoz.
Lutri, hogy a jelenlegi szabályozás mellett hosszabb távon nem kerül-e többe egy napelemekkel és hőszivattyúkkal ellátott épület fenntartása, mint ha valaki bele sem vág a beruházásba. A civil segítők egyelőre vizsgálják, merjék-e ösztönözni a szegényebb családok pályázatát a napelemes támogatásra. Ez intő jel a vagányabb középosztálybeliek számára is. Interjú a Habitat for Humanity Magyarország energiaszegénység-szakértőjével, Feldmár Nórával.
Áram nélkül nincs élet. Akik a világvégét látják maguk előtt, sokszor azt jövendölik, az apokalipszishez elég lesz egy egyszerű áramszünet. Energiaéhségünk évről-évre olyan méreteket ölt, hogy az amerikai Energy Information Administration jelentése szerint 2050-ig akár 50 százalékkal is nőhet az energiafelhasználásunk, az elektromos áramtermelés pedig akár 79 százalékkal is megugorhat. Már csak az a kérdés, növekvő igényeinkkel képes lesz-e a rendelkezésünkre álló rendszer megbirkózni.
Többek között a migrációról tárgyalnak az uniós állam- és kormányfők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójuk második napján. Csütörtökön a jogállamiság, a Covid-helyzet és az energiaárak szerepeltek napirenden.
Putyin elnök rájött, hogy az EU és a világ komolyan gondolja a szén-dioxid-mentes energiatermelést, ezért háborút indított, hogy lefékezze az átállást, mondja a német Spiegelnek Mihail Kruticsin orosz energiaipari szakértő.
Az Európai Bizottság szerint továbbra is a zöldítés, a megújuló energiaforrások felhasználása jelenti a jövőt.
Az Európai Unió elkerülheti az újabb gázválságot, ha a kapcsolatainak javítására törekszik Oroszországgal – fogalmazta meg a Financial Timesban Moszkva uniós nagykövete.
Az orosz és a magyar vezető is imádja a káoszt és a nyugtalanságot, mert ilyenkor úgy látja, hogy a számára kedvező irányba tudja terelni az Európai Uniót. Az energiapiacon tapasztalható gondokkal most pont ilyen helyzet állt elő: azt mind Moszkva, mint Budapest a maga javára igyekszik kiaknázni, de Brüsszel remélhetőleg átlát a szitán – írja a Bloomberg kommentárja.
