Tetszett a cikk?

Új ember felel az energiaellátás biztonságáért a Külügyminisztériumban, miután lemondott az eddigi helyettes államtitkár.

Lecserélik a Külgazdasági és Külügyminisztérium energiaellátás biztonságáért felelős helyettes államtitkárát, a posztot eddig betöltő Zombori Dóra helyébe Marosvári Csaba lép.

A csere oka a kedd este megjelent miniszterelnöki határozat szerint az, hogy, Zombori Dóra lemondott a posztról, ami azért figyelemre méltó, mert egész pályafutása során, 2010 óta energiapolitikával foglalkozott a minisztériumban.

Még Martonyi János minisztersége alatt került oda, volt energiabiztonsági osztályvezető, a nemzetközi energetikai és klímaügyi kapcsolatokért felelős miniszteri biztos, ideiglenes ügyvivő a washingtoni nagykövetségen, közben 2015-16-ban „Transatlantic Diplomatic Fellow”, az amerikai külügyminisztériumhoz kihelyezett diplomata, 2022 nyarától pedig helyettes államtitkár. Lemondásának oka nem ismert.

Utódja, Marosvári Csaba életrajza még nem került fel a honlapra, de a név áprilisban szerepelt a sajtóban, amikor az Átlátszó kikérte, hogy kikkel repült együtt Szijjártó Péter miniszter 2022 februárjában a Kairó-Manáma útvonalon, amikor az étkezés 5,5 millió forintba került, és 6,85 millió forint volt a fedélzeti internethasználat díja. Az akkori válasz szerint egy „49 fős, magyar vállalatvezetőkből álló üzleti delegáció” is elkísérte a minisztert, és ennek tagja volt Marosvári Csaba az MVM CEEnergy Zrt.-től.

Ez a cég az állami MVM része, korábban Magyar Földgázkereskedő Zrt. néven szerepelt. Felügyelő bizottságának tagja 2022 ősze óta a most távozó helyettes államtitkár, Zombori Dóra is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Tiszai Balázs hvg360

Két tűz közé szorult az európai energiahálózat, fejlesztések nélkül a fejünkre is omlik az egész

A zöldítési célok eléréséért tíz éven belül fel kell futtatni az elektromos autózást, a hőszivattyúk beépítését és a megújuló erőművek integrálását. A fogyasztási és az ellátási oldal borítékolható robbanása külön-külön is megoldhatatlan kihívások elé állítaná a kontinens villamos hálózatát, együtt meg pláne: nincs rá felkészülve, hiszen nem is erre tervezték. A teljes körű modernizálásért az EU hét év alatt közel 600 milliárd eurót tolna a rendszerbe.